1959
| 1959 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1959 |
| Ab urbe condita | 2712 |
| Bahái naptár | 115 – 116 |
| Berber naptár | 2909 |
| Bizánci naptár | 7467 – 7468 |
| Buddhista naptár | 2503 |
| Burmai naptár | 1321 |
| Dzsucse-naptár | 48 |
| Etióp naptár | 1951 – 1952 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2014 – 2015 |
| Shaka Samvat | 1881 – 1882 |
| Holocén naptár | 11959 |
| Iráni naptár | 1337 – 1338 |
| Japán naptár | 2619 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4655–4656 |
| Kopt naptár | 1675 – 1676 |
| Koreai naptár | 4292 |
| Muszlim naptár | 1378 – 1379 |
| Örmény naptár |
1408 ԹՎ ՌՆԸ |
| Thai szoláris naptár | 2502 |
| Zsidó naptár | 5719 – 5720 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964
Események[szerkesztés]
- január 1.
- Kubában megalakul a Manuel Urrutia Lleó vezette forradalmi kormány.[1]
- Az újonnan megválasztott francia elnök, Charles de Gaulle elfoglalja hivatali székét.[2]
- január 25. – XXIII. János pápa bejelenti a II. vatikáni zsinat összehívását.[3]
- január 10. – Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykor rettegett vezetője, Péter Gábor egyéni kegyelemmel szabadul. (Szakszervezeti könyvtárosként dolgozott nyugdíjazásáig.)[4]
- február 5. – Szlovákiában a Megbízottak Testülete határozatot hoz a törvények és jogszabályok magyar nyelven történő közzétételéről.[5]
- február 16. – Batista diktátor elűzése után Fidel Castro hatalomátvétele Kubában
- március 9. – A New York-i nemzetközi játékvásáron bemutatják Barbie babát. Ezzel ez a nap vált a játékszer hivatalos „születésnapjává”.
- március 10. – Fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben.
- március 10.–19. – A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) III. kongresszusán elfogadják az 1959–65. évi gazdasági fejlesztés irányelveit, melynek értelmében – többek között – az ún. „parasztkörök” (önkéntes termelőszövetkezetek) bevezetésével kísérletet tesznek a szocializmusnak vidéken történő elmélyítésére.[6]
- március 14. – A jugoszláv külügyminisztérium ellenséges politikával vádolja Bulgáriát.[7]
- március 24. – Jugoszláv párthatározat a nemzetiségi politikáról. (Ezt követően augusztusban visszatérnek állomáshelyükre Albánia és Jugoszlávia nagykövetei, akik 1958-ban a jugoszláviai albán kisebbség helyzetét illető nézetkülönbségek miatt hagyták el állomáshelyüket.)[7]
- március 25. – Villányban létrejön az első szennyvízcsatorna-társulat.[8]
- június 9–11. – A „szocialista kultúra kongresszusán” Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) felszólítja az alkotó értelmiség képviselőit a kulturális forradalom véghezvitelére.[5]
- június 11. – Genfben megkezdődik a négyhatalmi külügyminiszteri ülés – a francia, amerikai, brit és szovjet külügyminiszter részvételével – a német kérdésről.
- június 30. – A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.
- július 2. – Brüsszelben Albert liege-i herceg, a későbbi II. Albert belga király feleségül vette Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt.
- július 13. – Simi-völgyi atombaleset
- július 24. – Richard Nixon amerikai alelnök és Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár "konyhai vitája".
- augusztus 19. – Az 1955-ben aláírt bagdadi paktum átalakul a Központi Szerződés Szervezetévé (CENTO). (1979-ben gyakorlatilag megszűnik.)
- augusztus 21. – Eisenhower amerikai elnök által aláírt rendelet értelmében Hawaii lesz az államok 50. tagja.
- szeptember 3–5. – A mezőgazdasági körök 1. országos konferenciája Lengyelországban.[6]
- szeptember 15. – A brassói katonai bíróság ítéletet hirdet a brassói íróperben.
- szeptember 16. – Charles de Gaulle francia elnök elismeri az algériaiak önrendelkezési jogát.[9]
- október 10. – Felkeresi Boldoczki János moszkvai magyar nagykövet Rákosi Mátyást és a magyar pártvezetés nevében politikai tevékenységéről való lemondó nyilatkozat megírására kéri. (Rákosi betegségére való hivatkozással nem teljesíti a kérést.)[10]
- október 25. – Jaroslav Heyrovský csehszlovák akadémikus Nobel-díjat kap a polarográfiai kutatásaiért. (Ő Csehszlovákia első Nobel-díjasa.)[5]
- november 11. – Az első Citroen 2CV földkerülő út érkezése Párizsba, két fiatal francia, Jean-Claude Baudot és Jacques Séguéla.
- november 20.
- Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc aláírja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt.
- A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) megerősíti korábbi döntését, és úgy határoz, hogy Rákosi Mátyás „maradjon ott, ahol van”. (A Szovjetunióban, száműzetésben.)[10]
- november 25. – New Yorkban agyonlőve találják Povl Bang-Jensen dán diplomatát, az ENSZ ötös bizottság másodtitkárát. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, miután megtagadta a magyar ügyben tanúskodó személyek névsorának kiadását.
- november 26. – Az ENSZ ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.
- november 27–30. – Az Egyesült Parasztpárt III. kongresszusa.[6]
- november 30. – Megkezdődik az MSZMP első kongresszusa (VII. kongresszus néven). A kongresszuson felszólal Hruscsov is.
- december 1. – Az Antarktisz egyezmény aláírása, mely kikötötte a kontinens semlegességét.
- december 2. – A francia Riviérán található Fréjus városához közel, a Reyran folyó völgyében felépített Malpasset gát – az özönvízszerű esőzések hatására – átszakad, s a lezúduló víz- és sártömeg szinte elsöpri Fréjust, ahol 423 ember veszíti életét.[11]
- december 15–22. – Párizsban felavatják az új NATO főhadiszállást.
- december 19. – Lengyelország, a Szovjetunió, az NDK, Magyarország és Csehszlovákia kormányai egyezményt kötnek közös olajvezeték építéséről.[6]
- Határozatlan dátumú események
- május – A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.[12]
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1959-ben[szerkesztés]
1959 a tudományban[szerkesztés]
- január 4. – A szovjet Luna–1 űrszonda 6000 km-re közelíti meg a Holdat és az első mesterséges bolygóvá válik.
- február 28. – Az amerikai Discoverer–1 az első poláris pályán keringő műhold.
- május 16. – Jánossy Andor vezetésével Tápiószelén megalakul az Országos Agrobotanikai Intézet, a magyarországi növényfajta-kísérleti és növénynemesítési kutatások fő bázisa.
- szeptember 14. – A szovjet Luna–2 űrszonda becsapódik a Holdba.
- október 6. – A Luna–3 fényképeket készít a Hold túlsó oldaláról.
1959 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1959 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
- december 31. – Bezárják a Szombathely–Bucsu vasutat.
1959 a filmművészetben[szerkesztés]
- A Balázs Béla-díj megalapítása.
1959 az irodalomban[szerkesztés]
- Brassói íróper: A román hatóságok öt erdélyi szász írót koncepciós perben egyenként 10-25 év kényszermunkára ítélnek.
- Ottlik Géza regénye: Iskola a határon
- Megjelenik Vladimír Mináč szlovák író Živí a mŕtvi (Élők és holtak) című regénye.[13]
1959 a zenében[szerkesztés]
Elvis Presley : A Date with Elvis , For LP Fans Only Chuck Berry : Chuck Berry Is on Top Little Richard : The Fabulous Little Richard Ray Charles : The Genius of Ray Charles , Ray Charles , The Fabulous Ray Charles
1959 a sportban[szerkesztés]
- Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Cooper csapattal.
- A Csepel SC nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.
1959 a televízióban[szerkesztés]
1959 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 4. – Vanity, kanadai színésznő († 2016)
- január 12. – Per Gessle, svéd énekes, szövegíró
- január 13. – Inara Luigas, észt politikus, parlamenti képviselő
- január 16. – Sade Adu, brit énekesnő
- január 17. – Susanna Hoffs amerikai zenész, énekesnő
- február 2. – Hubertus von Hohenlohe német főnemesi családból származó mexikói alpesisíző, popénekes és fotóművész
- február 12. – Bujdosó Imre, olimpiai bajnok vívó
- február 21. – Marek Raczkowski, lengyel festőművész, karikaturista, díszlettervező
- február 22. – Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát
- február 22. – Kyle MacLachlan, amerikai színész
- február 27. – Vardan Petroszján örmény színész, forgatókönyvíró, humorista
- március 10. – Szabadi Vilmos, magyar hegedűművész
- március 18. – Irene Cara amerikai énekesnő, színésznő († 2022)
- március 25. – Joanna Stempińska borász, művészettörténész, diplomata, Lengyelország nagykövete
- április 22. – Falusi Mariann magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja
- április 27. – Andrew Fire a 2006. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva kapta Craig C. Melloval az RNS interferenciájának felfedezéséért
- április 29. – Dajka László egy egykori magyar labdarúgó, jelenleg edző
- május 3. – Bobby "Blitz" Ellsworth, az Overkill thrash metal együttes frontembere, a műfaj egyik legkarizmatikusabb előadója
- május 9. – Áder János, köztársasági elnök, politikus, a FIDESZ egyik vezetője
- május 17. – Alik Szaharov, operatőr, rendező
- május 18. – Galla Miklós humorista, zenész
- június 1. – Alan Wilder, brit popzenész, a Depeche Mode egykori tagja
- június 11. – Hugh Laurie, brit színész
- június 13. – Klaus Johannis, erdélyi lutheránus szász gimnáziumi tanár, tanfelügyelő, 2000-től Nagyszeben polgármestere, 2014-től Románia megválasztott köztársasági elnöke
- június 14. – Freund Tamás, Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója
- július 1. – Pleszkán Frigyes, kiváló magyar jazz zongorista († 2011)
- július 9. – Iváncsik Mihály kézilabdázó
- július 13. – Lanstyák István, egyetemi oktató, felvidéki nyelvész
- július 17. – Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, műfordító († 2023)
- augusztus 11. – Szlávics László, szobrász, éremművész
- augusztus 27. – Petőcz András, író, költő
- szeptember 11. – John Hawkes, amerikai film- és televíziós színész
- szeptember 14. – Morten Harket, norvég énekes és zenész, az A-ha együttes énekese.
- szeptember 23. – Jason Alexander, amerikai színész, humorista, rendező
- október 15. – Rudolf Péter, Kossuth-díjas magyar színész, a Vígszínház igazgatója
- október 16. – Pamela Cecile Rasmussen, amerikai ornitológus
- október 16. – Gary Kemp, angol pop zenész és színész, Spandau Ballet gitárosa és fő dalszerzője
- október 31. – Neal Stephenson, amerikai író
- november 5. – Bryan Adams, kanadai rockzenész
- november 12. – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, író
- november 24. – Kiszel Tünde, televíziós műsorvezető, szerkesztő, producer, újságíró, színésznő és fotómodell
- december 5. – Kiss Jenő Ferenc, magyar szobrászművész
- december 18. – Grant Marshall ("Daddy G"), angol zenész (Massive Attack)
- december 28. – Lippai László magyar színész († 2022)
- december 28. – Andy McNab brit katona, író
- december 29. – Kövér László magyar politikus, a Fidesz alapító tagja
- december 31. – Val Kilmer amerikai színész
Halálozások[szerkesztés]
- január 21. – Rékai Miklós hárfaművész (* 1906)
- február 3. – Buddy Holly, Ritchie Valens és J.R Richardson amerikai énekesek (* 1936)
- február 15. – Madarász Margit teniszező (* 1884)
- március 21. – Kivégezték Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozatát (* 1941)
- április 9. – Frank Lloyd Wright amerikai építész (* 1867)
- április 16. – Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880)
- április 19. – Szabédi László magyar költő, egyetemi tanár, akit a Bolyai egyetem megszüntetésénél a Securitate öngyilkosságba terelt (* 1907)
- április 29. – Medgyaszay István építész, szakíró (* 1877)
- május 3. – Csendes Zoltán közgazdász, a Bolyai egyetem prorektora (az egyetem megszüntetésekor öngyilkos lett; * 1924)
- május 31. – Zathureczky Ede hegedűművész (* 1903)
- június 9. – Talányi Ferenc szlovén-magyar irodalmár (* 1883)
- július 19. – Schlosser Imre labdarúgó (* 1889)
- augusztus 11. – Mario Lanza olasz származású amerikai tenor (* 1921)
- augusztus 17. – Pornói Rezső gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor
- szeptember 11. – Bölöni György magyar író, újságíró (* 1882)
- szeptember 23. – Mocsáry Ödön földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1900)
- október 15. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880)
- november 2. – Harsányi Lajos költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója (* 1883)
- november 9. – Reibel Mihály magyar katolikus pap, országgyűlési képviselő (* 1889)
- november 15. – Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas angol-skót fizikus (* 1869)
- november 16. – Hankó Béla magyar zoológus, ichthyológus, természettudományi szakíró. (* 1886)
- november 17. – Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző (* 1887)
- november 25. – Gérard Philipe francia színész (* 1922)
- november 26. – Povl Bang-Jensen dán diplomata (* 1909)
- november 30. – R. Vozáry Aladár kárpátaljai magyar újságíró, lapszerkesztő, nemzetiségi politikus, magyarországi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1895)
- december 3. – Márffy Ödön magyar festő és grafikus (* 1878)
- december 18. – Ráth-Végh István művelődéstörténeti szakíró, jogász (* 1870)
- december 20. – Bory Jenő építész, szobrász (* 1879)
- december 25. – Hendrey József erdőmérnök, országgyűlési képviselő (* 1891)
- december 28. – Ante Pavelić, a horvát usztasa mozgalom alapítója, a Független Horvát Állam vezetője (* 1889)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Emilio Gino Segre, Owen Chamberlain |
| Kémiai | Jaroslav Heyrovský |
| Orvosi-fiziológiai | Severo Ochoa, Arthur Kornberg |
| Irodalmi | Salvatore Quasimodo |
| Béke | Philip John Noel-Baker |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy Gábor: Fidel két útja. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/16. (2023.) szám, 36-37. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Nagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 127. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ A II. vatikáni zsinatról tartottak előadást Nagyváradon. magyarkurir.hu
- ↑ Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Nagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 124. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Építmények és katasztrófák. In.: HVG. XL. évf., 2018/34. (2041.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Németh István: A kubai rakétaválság. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 73. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1959 témájú médiaállományokat.