II. Margit dán királynő
II. Margit | |
Dánia királynője | |
II. Margit | |
Uralkodási ideje | |
1972. január 14. – 2024. január 14. | |
Elődje | IX. Frigyes |
Utódja | X. Frigyes |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Glücksburg |
Született |
1940. április 16. (83 éves) Koppenhága |
Édesapja | IX. Frigyes dán király |
Édesanyja | Svédországi Ingrid |
Testvére(i) |
Benedikta királyi hercegnő Anna-Mária görög királyné |
Házastársa | Henri de Laborde de Monpezat herceg |
Gyermekei |
X. Frigyes dán király Joakim herceg |
Vallás | evangélikus |
II. Margit aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Margit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A dán királyi család |
---|
|
II. Margit (teljes születési nevén dánul: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid; Koppenhága, Dán Királyság, 1940. április 16. –) Dánia királynője és a Dán Védelmi erők főparancsnoka 1972 és 2024 között.
II. Erzsébet brit királynő 2022. szeptember 8-i halála óta ő volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női államfője. 2023. december 31-i szilveszteri beszéde részeként bejelentette, hogy trónra lépésének 52. évfordulóján, 2024. január 14-én lemond a trónról, amellyel a hivatalos feladatok fiára, Frigyes trónörökösre szállnak át.[1] A lemondás után is megtartja az „Őfelsége” (Hendes Majestæt) címet.[2]
1940-ben született IX. Frigyes dán király és Ingrid királyné legidősebb gyermekeként. 1953-ban lett apja örököse, amikor is egy alkotmánymódosítással lehetővé tették a trónöröklést női ágon. Végül apja 1972 januárjában bekövetkezett halála után foglalta el a trónt, amivel ő lett Dánia második női uralkodója I. Margit, a skandináv királyságok kalmari unió idején való királynője után. 1967-ben házasságra lépett Henri de Laborde de Monpezat francia gróffal, akitől két fia született: Frigyes dán király és Joakim herceg.
A királynő ismert régészet iránti szenvedélyéről: számos ásatáson vett már részt, többek között Olaszországban, Egyiptomban, hazájában, és Dél-Amerikában is.[3] Ezt a szenvedélyét nagyapjától, VI. Gusztáv Adolf svéd királytól örökölte, akivel 1962-ben közösen is részt vettek egy régészeti feltáráson Etruriában.[4]
Margit királynő ezidáig[mikor?] 42 hivatalos állami látogatást fogadott, ő maga pedig 55 külföldi állami látogatáson vett részt.[5][6] Többek között személyének is köszönhető, hogy a monarchia támogatottsága hazájában folyamatosan magas, 82% körüli, ahogyan személyes népszerűségi indexe is.[4][7]
Pályafutása[szerkesztés]
Margit – bár a koronahercegnek (a későbbi királynak) legidősebb gyermeke volt – nem trónörökösnek született. Az 1850-es években elfogadott örökösödési törvények értelmében Dánia trónját csak férfiak foglalhatták el. Mivel Margitnak nem született fivére, a trón várományosa nagybátyja, Knut volt.
Az alkotmány módosítására tett kísérletek 1947-ben kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ingrid királynénak nem lehet több gyermeke. Ekkor Knud herceg, Margit nagybátyja volt a trónörökös, ám IX. Frigyes és lányainak népszerűsége, valamint a dán nők kiemelkedő szerepe a mindennapokban sikeresen elindította a bonyolult módosítási folyamatot. Az előterjesztést az 1950-es parlamenti választások miatt egymás után két kormánynak is el kellett ismertetnie, ezután pedig népszavazással is hitelesíteni kellett, amit 1953. március 27-én tartottak meg. Az új örökösödési törvény lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, hasonlóan az Egyesült Királyságban alkalmazott modellhez. Ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös.
Margit 1955. április 1-jén az evangélikus kereszténységben konfirmált a Fredensborg palotában. Tizennyolcadik születésnapján, 1958. április 16-án helyet kapott a Dán Államtanácsban, melynek ülésein a király távollétében ő elnökölt.
Tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen kezdte meg, ahol politológiát és filozófiát is tanult. 1960-ban és 1961-ben őskori régészetre járt a Cambridge-i Egyetemen, 1961–62-ben az Aarhusi Egyetemen, 1963-ban a Sorbonne-on, 1965-ben pedig a London School of Economicson politikatudományt hallgatott. Fiatalkorában több közel-keleti ásatáson is részt vett, és a hatvanas évek közepe táján körbeutazta a világot.[8] Később a Dán Királyi Légierőnél is szolgált.
1965-ben, Londonban egy hivatalos vacsora során ismerkedett meg Henri de Laborde de Monpezat gróf francia diplomatával, akivel 1967. június 10-én, Koppenhágában házasságot kötött. Az esküvő helyszíne a Holmens Kirke, a lakodalomé pedig a Fredensborg palota volt. Férje az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és hamar közkedvelt lett a dánok körében.
IX. Frigyes 1972. január 14-én halt meg. A hercegnő II. Margit néven még aznap trónra lépett, így ő lett Dánia második királynője, és az első, aki az új örökösödési törvény szerint lett uralkodó. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend, rendkívül sokoldalú személy. Istentiszteleti ruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. A királynő gyakran utazik, a teleket általában Norvégiában tölti Szonja norvég királyné társaságában, nyaranként pedig Franciaországban vagy a Fredensborg palotában időzik. 1987-ben látogatást tett Magyarországon is.[9]
2023. december 31-én a televíziós újévi köszöntő beszédében bejelentette, hogy lemond a trónról, és koronázásának 52. évfordulóján, 2024. január 14-én távozik a királyság éléről.[10]
Utódai[szerkesztés]
Férjétől, Henri de Laborde de Monpezat francia gróftól két gyermeke született:
Házastárs | Gyermekeik | |||
---|---|---|---|---|
X. Frigyes dán király | 1968. május 26. (55 éves) | 2004. május 14. | Mary Donaldson | |
Joakim dán herceg | 1969. június 7. (54 éves) | 1995. november 18.
Elváltak: 2005. április 8. |
Alexandra Christina Manley | |
2007. október 3. | Marie Cavallier |
|
Galéria[szerkesztés]
-
II. Margit királynő uralkodása 40. évfordulójára kibocsátott feröeri emlékbélyegen.
-
Dán 20 koronás érme emlékváltozata, melyet 2000-ben, II. Margit 60. születésnapja alkalmából bocsátottak ki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dr Nyheder: Dronning Margrethe abdicerer i nytårstale. dr.dk, 2023. december 31.
- ↑ Hendes Majestæt Dronningen abdicerer - Statsministeriet. stm.dk, 2023
- ↑ Scocozza, Benito. Politikens bog om danske monarker, 1. udg, København: Politiken, 204–205. o. (1997. január 21.). ISBN 87-567-5772-7. OCLC 57288915
- ↑ a b Burke's Royal Families of the World., MCMLXXVII. London: Burke's Peerage Limited, 62–63. o. (1977). ISBN 0-85011-023-8. OCLC 18496936
- ↑ Stats- og officielle besøg (dán nyelven). Kongehuset , 2020. augusztus 4. [2021. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ Statsbesøg til Forbundsrepublikken Tyskland (dán nyelven). Kongehuset , 2021. szeptember 22. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ Stjer, Christian: Danskerne er vilde med kongehuset | Voxmeter (da-DK nyelven), 2012. június 2. [2022. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 52. oldal
- ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 54-56. oldal
- ↑ Lemondott II. Margit dán királynő. hvg.hu (2023. december 31.) (Hozzáférés: 2023. december 31.)
Források[szerkesztés]
- Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; ISBN 963-9384-32-1
Glücksburg-ház (az Oldenburg-ház oldalága) Született: 1940. április 16. (83 éves) | ||
Előző IX. Frigyes |
Dánia királynője 1972–2024 |
Következő X. Frigyes |
További információk[szerkesztés]
- II. Margit a dán királyi ház honlapján
- A dán királyi ház honlapja Archiválva 2006. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- II. Margit illusztrációi A gyűrűk urához