Kermáni terrortámadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kermáni terrortámadás
A támadás helyszíne
A támadás helyszíne
Ország Irán
Helyszín Kermán
Időpont 2024. január 3.
15:50–16:00 (UTC+03:30)
Típus terrortámadás, tömeggyilkosság
Fegyverek robbanó öv
Áldozatok 91[1]
Sérültek 284[1]
Elkövetők Iszlám Állam (Horászán)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kermáni terrortámadás témájú médiaállományokat.

A kermáni terrortámadás 2024. január 3-án történt, Kászem Szolejmáni meggyilkolásának emlékeseménye közben, Kermán városában, Iránban. A támadást két robbantással vitték véghez, amiben meghaltak legalább 91-en és 284 ember megsérült.[1][3][4] A legtöbb életet követelő terrortámadás volt az országban a Rex Filmszínházban történt 1978-as tűzvész óta.[5][6] Másnap a szélsőséges szunnita Iszlám Állam felvállalta a síita többségű államban elkövetett támadást.[7] A Reuters szerint az elkövető az Iszlám Állam afganisztáni ága, az ISIS–K volt.[2] Az elkövető az iráni hírszerzés szerint a tádzsiki-izraeli állampolgárságú Abdollah Tadzsiki bombakészítő és társa volt.[8]

Háttér[szerkesztés]

Egy gyászoló lány rózsát fektet Szolejmáni sírjára

2020. január 3-án Kászem Szolejmáni iráni tábornok meghalt az Egyesült Államok rakétatámadásában. Szolejmáni a Forradalmi Gárda vezérőrnagya volt, nagy befolyással rendelkezett az országban. Ő felelt a gárda működéséért és felügyelte annak műveleteit, illetve az ország külpolitikájában és szövetségeseinek segítésében is nagy szerepet játszott.[5][9]

2020. január 7-én, Szolejmáni temetése közben a gyászmenetben legalább ötvenen meghaltak, miután a résztvevők a helyszínen kialakult pánik során eltaposták egymást.[5] A 2024-es támadás tovább emelte a feszültséget a régióban, a már folyamatban lévő Izrael–Hamász-háború közben. Egy nappal korábban egy izraeli dróntámadás megölte a Hamász egyik legfontosabb vezérét Libanonban,[5] míg egy héttel a támadást megelőzően egy iráni tábornokot gyilkoltak meg Szíriában.[10] A 2020-as években az Iszlám Állam és más szélsőséges szunnita csoportok több hasonló támadást is véghez vittek a síita többségű államban, többek között egy tizenhárom ember életét követelő lövöldözést 2022-ben, Sirázban.[11]

A támadás[szerkesztés]

A robbanások a gyászmenetet Kászem Szolejmáni a Mártírok kertjében található sírjához vezető úton érték,[12] a Szaheb ez-Zamán mecset közelében.[5] Az első robbantás a sírtól nagyjából 700 méterre történt, egy parkoló közelében, míg a második egy kilométerre, azon az utcán, amerre sokan menekültek.[11][13] A robbanóeszközök úgy lettek elhelyezve, hogy felfedezésük biztonsági ellenőrzésnél lehetetlen legyen.[14] A robbantások nagyjából 10–20 percre egymástól történtek.[6][11]

Az iráni sajtó jelentése szerint a támadást két aktatáskába helyezett, távolról felrobbantott bombával vitték véghez.[14] Egy szemtanú szerint az egyik eszközt egy kukában helyezték el,[6] míg a másikat egy autóban.[15] Ennek ellenére az IRNA január 4-én bejelentette, hogy gyanúik szerint a támadók öngyilkos merénylők voltak.[16]

Legalább kilencvenegyen[1] meghaltak és 284 ember megsérült, 27 súlyosan.[6][11] A halottak között volt tizenkét afgán állampolgár és három, az első robbanás helyszínére kiérkező mentős.[6][17] A halálesetek nagy részét a második robbanás okozta,[5][11] a sérülések nagy része pedig annak volt köszönhető, hogy összetaposták egymást a menekülők.[14] Az első jelentések szerint 103-an haltak meg, de ezt később 89-re csökkentették.[17]

Elkövetők[szerkesztés]

Január 4-én az Iszlám Állam felvállalta a támadást egy, a Telegramon megosztott közleményben.[7] Később megosztottak egy képet is két férfiról, akik elmondásuk szerint az elkövető testvérpár voltak.[15][18] Az Egyesült Államok hírszerzése szerint az elkövető az Iszlám Állam afganisztáni ága, az ISIS–K volt.[2]

Az Iszlám Állam közleménye előtt Irán elnöke, Ábráhim Raiszi, Izraelt hibáztatta a támadásért,[19] kabinetjének több tagjával együtt.[20][21] A kormány és a hadsereg több tagja is hasonló kijelentéseket tett, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolva a támadók felfegyverzésével.[22] Az Egyesült Államok azt nyilatkozta, hogy nem volt bizonyítéka arra, hogy Izrael részese lett volna a támadásnak és tagadta részvételét a terrorcselekményben.[23][24]

Az Iszlám Állam közleménye ellenére több iráni kormányhivatalnok továbbra is az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta, azt nyilatkozva, hogy a terrorista „csoport eltűnt” és tagjai az Egyesült Államok és Izrael „érdekeit szolgálják zsoldosként.”[25] Később az iráni rendőrség letartóztatott két férfit, a támadás elkövetése segítésének gyanújával,[26] majd később még tizenegyet részvételért. Az egyik öngyilkos merénylő tádzsik állampolgársággal rendelkezett.[27] Az iráni hírszerzés szerint a tádzsiki-izraeli kettős állampolgársággal rendelkező elkövető Abdollah Tadzsiki és 2024 januárjában még ismeretlen társa volt.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Death toll in Islamic State-claimed suicide blasts rises to 91 (angol nyelven). AP News, 2024. január 6. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  2. ↑ a b c Landay, Jonathan; Holland, Steve: Exclusive: US intelligence confirms Islamic State's Afghanistan branch behind Iran blasts -sources, 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  3. ↑ Iran says at least 84 were killed in blasts at a ceremony honoring slain general. The Washington Post. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  4. ↑ Yee, Vivian. „Bombing in Iran Kills Over 100, Sowing Confusion and Speculation”, The New York Times, 2024. január 3. (Hozzáférés ideje: 2024. január 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  5. ↑ a b c d e f „Iran leader vows harsh response to deadly bombings that killed 84”, 2024. január 3. (Hozzáférés ideje: 2024. január 6.) (brit angol nyelvű) 
  6. ↑ a b c d e Iran blames Israel, US for deadly blasts near grave of Guards general Soleimani (angol nyelven). France 24, 2024. január 3. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  7. ↑ a b Islamic State claims responsibility for deadly Iran attack, Tehran vows revenge. Reuters. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  8. ↑ a b Egy tádzsik bombakészítőt neveztek meg az iráni robbantások fő felelőseként (magyar nyelven). telex, 2024. január 11. (Hozzáférés: 2024. január 11.)
  9. ↑ Iran says at least 73 killed in 'terror' blasts near grave of IRGC general Soleimani. Times of Israel, 2024. január 3. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  10. ↑ „Israeli strike in Syria kills Iranian commander, Iran says”, 2023. december 25. (Hozzáférés ideje: 2024. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  11. ↑ a b c d e Iran says at least 73 people killed, 40 wounded in blasts at ceremony honoring slain general (angol nyelven). AP News, 2024. január 3. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  12. ↑ Wintour, Patrick. „Almost 100 dead in blasts at Iran memorial for assassinated commander”, The Guardian, 2024. január 3. (Hozzáférés ideje: 2024. január 6.) (brit angol nyelvű) 
  13. ↑ Iran: Deadly blasts near grave of slain Qassem Soleimani – DW – 01/03/2024 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  14. ↑ a b c Dozens killed in blasts near Iran general’s tomb (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  15. ↑ a b ISIS claims responsibility for deadliest attack in Iran since 1979 revolution (angol nyelven). CNN, 2024. január 4. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  16. ↑ Islamic State group claims responsibility for Iran suicide bombings killing at least 84 people (angol nyelven). AP News, 2024. január 4. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  17. ↑ a b Iran mourns those slain in Islamic State-claimed suicide blasts as death toll rises to 89 (angol nyelven). AP News, 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  18. ↑ „IS claims responsibility for deadly Iran bombings that killed 84”, 2024. január 4. (Hozzáférés ideje: 2024. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  19. ↑ واکنش رئیسی به جنایت تروریستی کرمان؛ «بدانید در مقابل این جنایت هولناک هزینه سختی خواهید داد» (perzsa nyelven). fa. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  20. ↑ واکنش معاون اول رئیسی به حادثه تروریستی کرمان/ محسن رضایی: منتظر پایانِ اسرائیل باشید/ کوثری: انتقام می‌گیریم - خبرآنلاین. www.khabaronline.ir. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  21. ↑ واکنش مهم به اقدام تروریستی کرمان | پایان اسرائیل ؛ منتظر باشید! - همشهری آنلاین. www.hamshahrionline.ir. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  22. ↑ What to know about Iran's deadly twin blasts (angol nyelven). France 24, 2024. január 4. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  23. ↑ חדשות. „ארה"ב: אין סיבה להאמין שישראל מעורבת בפיצוצים הקטלניים באיראן”, Ynet, 2024. január 3. (Hozzáférés ideje: 2024. január 7.) (héber nyelvű) 
  24. ↑ ‘Heinous’: World reacts to twin blasts that kill dozens in Iran (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  25. ↑ Iran lays to rest victims of IS twin bombings (angol nyelven). France 24, 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  26. ↑ Iran’s Raisi promises retaliation at funeral for victims of twin bombings (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  27. ↑ Iran arrests 11 suspects over bomb blasts, mourners demand revenge - state TV. Reuters, 2024. január 6. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kermáni_terrortámadás&oldid=26784033”