Kroó György
| Kroó György | |
 | |
| 1965-ben | |
| Született |
1926. augusztus 26.[1][2] Budapest |
| Elhunyt |
1997. november 12. (71 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1949–1952) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető (J-9-5)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kroó György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a 20. századi magyar zenekritika és zenetörténet-írás egyik legnagyobb alakja Tóth Aladár és Szabolcsi Bence mellett. Munkásságával a zenei ismeretterjesztés terén is maradandót alkotott.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Budapesten született Kroó Mór (Mózes) és Engländer Sarolta fiaként, de kisgyermekkorától Egerben élt, ahol nagyapja és szülei könyvkereskedést vezettek.[5] Középiskolai tanulmányait az Egri Állami Dobó István Gimnáziumban végezte, ahol 1944 áprilisában érettségi vizsgát tett.[6] A német megszállást követően családjával együtt gettóba zárták. Szüleit és testvérét Auschwitzba deportálták, ahol életüket vesztették. Ő munkaszolgálatosként élte meg a felszabadulást.[7]
Tanulmányait 1949 és 1952 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán Rados Dezsőnél, 1951 és 1956 között a zenetudományi szakon Szabolcsi Bence irányításával végezte. 1957-től a Magyar Rádió munkatársaként, 1958-tól a Zenei Népművelési rovat vezetőjeként, 1991-től főmunkatársként dolgozott.
Rádiós tevékenységével megalapozta és felvirágoztatta a magyar zenei ismeretterjesztést és zenekritikát. Az 1960-as évek elejétől kritikái rendszeresen elhangzottak a Magyar Rádió általa alapított Új zenei újság című műsorában (a Rádió A mikrofonnál Kroó György címmel kiadta elhangzott kritikáit). Népszerű ismeretterjesztő rádiós sorozata volt a Hallgassuk együtt!. Az Élet és Irodalom hetilapban 1964 és 1996 között mintegy 240 írása jelent meg, többnyire kortárs magyar művekről. Stílusát egyedülállóvá és a mai zenekritikusok számára mértékadóvá tette közérthetőséggel párosult szakszerűsége, valamint a zene iránti szeretete és tisztelete, amely minden szavából sugárzott.
Halálára két nagy magyar zeneszerző is komponált darabot: Kurtág György In memoriam Kroó György (cselló szólóra); Szőllősy András: Addio Kroó György emlékére (szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre, 2002).
Könyvek, írások[szerkesztés]
- Zenei panoráma – az Élet és Irodalomban 1964-1996 között megjelent cikkek (Közreadta Várkonyi Tamás, a Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft. kiadásában, 2011[halott link])
- Robert Schumann (1958)
- Hector Berlioz (1960)
- Bartók Béla színpadi művei (1962)
- Muzsikáló zenetörténet I (1964)
- A „szabadító opera” (1966)
- Muzsikáló zenetörténet III (1966)
- Richard Wagner (1968)
- Bartók-kalauz (1971)
- A magyar zeneszerzés 25 éve (1971)
- A magyar zeneszerzés 30 éve (1975)
- Rácz Aladár (1979)
- A mikrofon előtt Kroó György (1981, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1960–1980 között elhangzott zenekritikák)
- A mikrofonnál Kroó György (1998, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1981–1997 között elhangzott zenekritikák – közreadta Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária)
- Heilawâc avagy délutáni álom a kanapén (1983)
- Az első zarándokév (1986)
- Szabolcsi Bence (1994)
- A mikrofonnál Kroó György, 1981-1997; vál., sajtó alá rend. Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária, szerk. Sári László; Magyar Rádió, Bp., 1998 + 2 CD
- A mikrofonnál Kroó György. Új zenei újság, 1981-1991; 2. kiad., Syllabux, Bp., 2011
- Zenei panoráma. Kroó György írásai az Élet és Irodalomban, 1964-1996; összegyűjt., közread. Várkonyi Tamás; Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft., Bp., 2011 (Gramofon könyvek)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
I. kerület Várfok utca 15/B.
- Erkel Ferenc-díj (1963)
- A zenetudományok kandidátusa (1964)
- SZOT-díj (1970)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1976)
- A zenetudományok doktora (1984)
- A Művészeti Alap Nagydíja (1987)
- Pethő Sándor-díj (1994)
- Széchenyi-díj (1995) – A magyar zenetudomány és zenekritika magas színvonalú műveléséért, valamint pedagógiai tevékenységéért.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 25.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az egri polgári házassági akv. 125/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Iskolai értesítők, Állami Gimnázium, Eger, 1943–1944
- ↑ Szigeti István (1994. január 20.). „„Míg kint viharok tombolnak...” Kroó Györggyel beszélget Szigeti István”. Beszélő (Magyarország) 5 (3), 32–36. o. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
További információk[szerkesztés]
- Kroó György írása Brahmsról – 1. rész (Muzsika, 1997. november)[halott link]
- Kroó György írása Brahmsról – 2. rész (Muzsika, 1997. december)[halott link]
- Somfai László zenetörténész nekrológja (Muzsika, 1997. december)[halott link]
- Szőllősy András zeneszerző nekrológja (Muzsika, 1998. január)[halott link]
- Zenetudományi tanulmányok. Kroó György tiszteletére; szerk. Papp Márta; Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, Bp., 1996
