Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-5-2
II. Amenhotep (uralkodói nevén Aaheperuré, görögösen Amenophisz; i. e. 1446 körül, ur.: kb. i. e. 1428 – i. e. 1401) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia hetedik fáraója. Apjától, a nagy hódító fáraótól, III. Thotmesztől hatalmas birodalmat örökölt, melyet több évtizedes uralkodása alatt sikerrel megőrzött és kormányzott. Hadjáratok és nagyszabású építkezések tekintetében is édesapja méltó utódja volt, kortársai elismerését azonban főleg erejével és ügyességével vívta ki – íjászi képességei, melyeket számos helyen megörökített, ihlethették több száz évvel később az Iliasz egyik jelenetét.
III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut hat ismert gyermekének és két fiának egyike volt. Négy további (fél)testvére ismert, közülük Amenemhat volt a trónörökös, de ő még apjuk halála előtt meghalt.
Memphiszben, az északi fővárosban nevelkedett. A Nagy Szfinxnél felállított sztéléje arról tanúskodik, hogy a herceg ügyes harcos volt, képes volt harci kocsin vágtatva céltáblákat átlőni. Erről thébai felirata és kis szkarabeuszok feliratai is megemlékezik. Lehetséges, hogy innen ered az Iliaszban annak a jelenetnek a leírása, ahol Akhilleusz egész sor céltáblát lő át. Azt is feljegyezték, hogy Amenhotep hatszor olyan gyorsan volt képes evezni, mint bárki más, de ez lehet, hogy csak túlzás.
Apja a dinasztia leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt – 54 évig ült a trónon, ebből huszonegy éven át társuralkodóként mostohaanyjával, Hatsepszuttal. Uralkodása 46. vagy 47. évében megkezdődött Hatsepszut nevének és képmásainak eltüntetése az épületekről és feliratokról. Ennek befejezése már II. Amenhotepre maradt.
III. Thotmesz uralkodása 51. évében társuralkodóként maga mellé vette fiát. A Szfinxnél elhelyezett sztélére feljegyezték, hogy Amenhotep ekkor 18 éves volt. Két évig és négy hónapig uralkodtak együtt, utána az idősebbik fáraó elhunyt.
Amenhotep sírja több mindenben hasonlít III. Thotmeszéhez, szerkezetében és díszítésében is. Két lépcsősor és folyosó vezet le egy aknához, ahonnan a folyosó tengelyére merőlegesen nyílik egy előcsarnok, melyet egy harmadik folyosó köt össze egy hatoszlopos csarnokkal. Ebből nyílik három mellékkamra és a sírkamra, melynek szintén van egy mellékkamrája. A sírkamrában állt a fáraó vöröskvarcit szarkofágja.
A sírt 1898-ban fedezte fel Victor Loret. 1928-ig itt volt kiállítva a múmia, majd a kairói Egyiptomi Múzeumba szállították.