Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-2

Bulgária topográfiai térképe

A Vitosa hegység Bulgáriában

Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén terül el. Délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Észak-Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km) határolja, északon pedig Románia (605 km) a Duna folyóval. Szárazföldi határa 1806 km hosszú, Fekete-tengeri partvonala 354 km. Területe 110 994 km².

Földje változatos. Felszínének több mint kétharmada síkság és dombság — alföld 31%, fennsík és dombság 41%, 600 és 1500 méter közötti hegység 20%, 1500 méternél magasabb hegy 3%. Tengerszint feletti átlagos magassága 470 méter. Legfontosabb hegységei a Rila–Rodopei-masszívumhoz tartozó Rila, Rodope, Pirin, az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Balkán-hegység, valamint a főváros mellett emelkedő Vitosa. Jelentősebb alföldjei, medencéi a Bolgár-tábla, a Szófiai-medence, a Rózsák völgyének nevezett Karlovói- és a Kazanlaki-medence, valamint a Felső-Trák-alföld. A Fekete-tenger partját limánok övezik olyan, népszerű üdülőhelyekkel, mint az Aranyhomok vagy a Napospart. Az országban sok a rövid folyó; leghosszabb saját folyója az Iszker. Jelentős folyó még a Marica, az Arda, a Tundzsa, a Sztruma és a Meszta. Legnagyobb tava a Burgaszi-tó, a legmélyebb a Várnai-tó; mellettük számos gleccsertó és víztározó is van.

Éghajlata jórészt kontinentális, déli területeinek egy része szubmediterrán. Nagy hatással van éghajlatára a Földközi-tenger, kisebbel az Atlanti-óceán. A síkságokon és a dombvidékeken az éves csapadék 450–850 mm, a hegyekben 850–1200 mm. Talajtakarója rendkívül változatos; benne 17 talajfajtát és mintegy 28 alfajtát különböztetnek meg. A legelterjedtebb a fahéjszínű talaj és a csernozjom. Természeti kincsekben gazdag, jelentős kőszénkészletekkel, különféle ércekkel, kősóbányákkal, de termelnek némi kőolajat és földgázt is.

Az állat- és növényfajok jellemzően közép-európaiak, bár a magasabb helyeken sarkvidéki és alpesi fajok is előfordulnak. Az egyik legváltozatosabb élővilágú európai ország mintegy 3900 növény-, 210 hal-, 18 kétéltű-, 37 hüllő-, 95 emlős- és 428 madárfajjal. Az országban 3 nemzeti és 11 natúrparkot, 55 rezervátumot és 35 kezelt természetvédelmi területet gondoznak (közülük 16 bioszféra-rezervátum). A Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO Világörökség listáján is.