Budapest villamosvonal-hálózata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti villamos
Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
Adatok
Ország Magyarország
Város Budapest
Működés kezdete
lóvasútként 1866. július 30.
villamosként 1887. november 28.
Járműfajta villamos
Hálózat hossza149,0 km
Vonalak száma
Nappali 36
Éjszakai 1
Ideiglenes 1
Nosztalgia 3
Megállók száma344 db
Járművek száma 596
Nyomtávolság 1435 mm
Maximális sebesség50 km/h
Üzemeltetés
Megrendelő BKK Zrt.
Üzemeltető BKV Zrt.
A BKK honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti villamos témájú médiaállományokat.

Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Többszöri szolgáltatóváltás után 1968 óta a BKV – 1996 és 2006 között BKV Rt., azóta BKV Zrt. néven – üzemelteti, 2024-ben 149 kilométer hosszan, 36 rendszeres járattal. Története 1866. július 30-án kezdődött az akkor még különálló Pesten, amikor a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton a gróf Károlyi Sándor által megalapított Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) elindította a lóvasúti közlekedést a Kálvin tér és az egykori Újpest kocsiszín között. Budán csak 1868. május 18-án avatták fel az első vonalat a konkurens Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltetésében. A két cég a következő években fokozatosan terjeszkedett, majd 1878-ban Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven egyesült.

Az első igazi villamos ötletét Balázs Mór vetette fel, aki vállalta, hogy két hónap alatt próbapályát épít a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán. Az eredmény egy alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávolságú vonal lett 1887. november 28-án a Nagykörúti villamosvasút üzemeltetésében. Az 1888-ban Budapesti Városi Vasút (BVV) nevet felvevő társaság nyitotta meg az első normál (1435 mm) nyomtávolságú villamosvonalat a magyar fővárosban, a józsefvárosi Baross utcában. A következő években megindult a lóvasút felváltása, ami a Margitszigeti Lóvasút (ML) üzemeltetésében álló Margit-szigeti vonal kivételével 1898-ban be is fejeződött. Időközben Budapesten ekkor már öt vállalat közlekedtette a villamosokat, a BKVT, a BLVV, a BURV, a BVKV és a BVVV (korábbi BVV). A viszonylatjelzések 1910-es bevezetésekor a BVVV járatai páros, míg a BKVT viszonylatai páratlan számjelzést kaptak. A BURV maradt a betűjelzésnél, a BLVV és BVKV pedig ekkorra már rég beleolvadt más társaságokba.

1918-ban integrálták először a villamoshálózatot, ekkor a BKVT, a BURV, a BVVV és a ML az újonnan létrejött, ám rövid életű BEVV-be olvadt. 1922. december 27-én a jogutódjának kinevezett Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, Beszkárt) váltotta fel, ami többek közt kétszer átszervezte a villamoshálózatot, megszüntette az utolsó lóvasutat, bevezette a négyjegyű pályaszámokat, és megkezdte a járműpark megújítását is. A második világháború folyamán 1941-ben áttért a jobb oldali közlekedésre, egy évvel később (átmeneti céllal) sínautóbuszokkal is színesítette a flottáját, végül 1944. december 25-én Budapest ostroma miatt leállította a villamosközlekedést.

1945. február 7-én járt az ostrom óta először villamos a fővárosi utcákon, viszont a BSZKRT-nak az évtized végére leáldoztak: helyébe az 1951-től Fővárosi Villamosvasútnak nevezett, kizárólag villamos- és trolibusz-közlekedést lebonyolító közlekedési cég lépett. A következő szolgáltatóváltásig (1968) több új járműtípussal gazdagodott a társaság, valamint villamosviszonylatainak jelzését 1 és 69 közé sorolta be. 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), ami rövidesen több villamosjárat alkonyát – legfőképp az Erzsébet híd–Rákóczi út tengelyét, az Üllői úti, a Váci úti és a közvetlen Észak- és Dél-Buda irányú járatokét – hozta el a metró- és lakótelep-építések miatt, jelentősen lecsökkentve ezzel a hálózat méretét. A fejlesztés az 1980-as évek legelején kezdődött meg 322 Tatra villamos megvásárlásával, ezek egy részét az újonnan épült Hungária körúti 1-es és káposztásmegyeri 14-es vonalon állították forgalomba. 1997-ben a BKV Rt. leállította a villamosforgalmat a Thököly úton, ugyanebben az évben megszűnt az utolsó éjszakai villamosjárat is (14).

Az ezredfordulót követően megindult a négy villamoskörgyűrű fejlesztése, 2015-ig átépültek a kiskörúti, a nagykörúti, a Hungária körúti vonalak és a külső villamoskörgyűrűnek nevezett Zugló–Ferencváros tengely (3-as) is. 2011 óta a 6-os folyamatos üzemidejének bevezetésével újraindult az éjszakai villamos közlekedés, a 4-es vonal mellett 2006 óta ezen is az első budapesti alacsony padlós villamosok, a Siemens Combinók közlekednek. A közelmúlt kiemelt beruházásaként új, CAF gyártmányú villamosok érkeztek Budapestre, elkészült a budai fonódó villamoshálózat és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása is.

Története[szerkesztés]

A lóvasút és a HÉV-vonalak létrejötte[szerkesztés]

Bővebben: Budapesti helyiérdekű vasút
A lóvasút megindulása, balra a Bagolyvár

A lóvasúti közlekedés létesítését először gróf Károlyi Sándor, az Újpestet alapító gróf Károlyi István fia vetette fel 1863-ban.[1] Ennek fejében 1865. április 22-én két éven belüli határidővel engedélyt is kapott a Pestet és Újpestet összekötő vonal létesítésére a Császári Királyi Kereskedelmi és Közgazdászati Minisztériumtól,[2] majd kerek egy hónapra rá megalapította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT), amely elnöke önmaga, alelnöke pedig Hollán Ernő lett.[3] A Kálvin tér (akkoriban Széna tér) – Kiskörút – Váci út – Újpest nyomvonalú vonal átadása 1866. július 30-án történt meg.[2] A pesti lóvasút hamar nagy érdeklődésre tett szert: az első nap 130 forintos, majd pár napra rá már 200 forintos bevétellel rendelkezett.[4] A nagy utasforgalom miatt szeptemberben már csak menetjeggyel lehetett felszállni a kocsikra, az első osztály 20, a másodosztály 15, míg a harmadosztály (tetőtéri) 10 krajcárba került.[4][5] Két évvel később újabb vonalak épültek a Kerepescher Strasse (magyarul: Kerepesi út; ma: Rákóczi út) – Baross tér – Árokvonal (Rottenbiller) utca – Damjanich utca, illetve a Baross tér – Köztemető utca (ma: Fiumei út) – Kőbánya útvonalon.[5]

Károlyi megpályázta a budai és a pesti indóházakat összekötő vonal, illetve a zugligeti lóvasút megépítését is, azonban a Budán már gróf Festetich Béláék kezdtek terjeszkedni:[2] 1868. május 18-án átadták a Lánchidat az óbudai Nagyszombat utcával összekötő viszonylatukat, amit június 30-án a Lánchíd és Zugliget közötti követett.[6] Rövid időn belül, november 11-én az óbudai vonal a Fő térig hosszabbodott.[6] A budai vonalakat a Rechnitz Henrik által vezetett, 1867. augusztus 10-én létrejött Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltette.[3] A BKVT alapító tagjai között volt többek közt maga Festetich, illetve Ganz Ábrahám is.[2] Az időközben egyesített Budapest növekedni kezdett, ami új híd építését igényelte.[3] Az 1876-ban átadott Margit hídra a BKVT és a PKVT egyaránt terjeszkedni szeretett volna, azonban a híd szélesítésének magas költségei miatt (270 000 osztrák–magyar forint – a BKVT kétéves bruttó, a PKVT negyedéves bevétele) 1878-ban előbb felvásárolta a PKVT 110 000 forintért a BKVT-t, és a két vállalatot Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BpKVT,[7] majd BKVT) néven egyesítette, majd csak ezután kötötte össze a budai és a pesti hálózatát.[3][5]

Pomáz HÉV-állomás a szentendrei vonal megnyitásakor

Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április 4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) lett.[3]


A villamoshálózat kialakulása, hálózattörténet a világháborúig[szerkesztés]

A nagykörúti próbavillamos és „kocsiszínje” a Nyugati pályaudvar előtt

A lóvasúti hálózat azonban hiába növekedett (1885-ben már 15 viszonylat járt), az 1880-as évekre kezdett elavulttá válni.[8] Ennek hatására Balázs Mór tervezetet írt ki a „várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére” címmel, a benne taglalt vonalak közül egyet villamos energia felhasználásúvá, a többit (pl. a Stáció (Baross) utcai, vagy a Podmaniczky utcai vonal) pedig gőzvontatásúra kívánt kiépíteni.[9] Következő tervében megjelent a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávolságú villamosvonal megépítése, mindössze két hónap alatt.[10][11] Az engedélyt Baross Gábor adta meg 1887. október 1-jén.[11] A rövid, négy megállóhelyes szakasz átadása 1887. november 28-án történt meg.[11] A vonalon három zöld színű kocsi (két motor és egy pót) állt forgalomba, amit az e célból alapított Nagykörúti Villamosvasút (1888-tól Budapesti Városi Vasút, vagyis BVV) üzemeltetett.[8][11]

     A nagykörúti próbavillamos
     A Stáció (Baross) utcai vonal
     A Podmaniczky utcai vonal

A pozitív visszajelzések hatására Balázs Mór módosította korábbi tervét, a Stáció (Baross) utcába és a Podmaniczky utcába tervezett gőz „tramway”-ek helyett villamos energia felhasználású járművekre tett javaslatot.[11] Az engedélyt megkapta, azonban a megadott 120 napos határidőt nem sikerült tartani egyik vonalnál sem.[11] Budapest első, normál nyomtávolságú (1435 mm) villamosvonalát 1889. július 30-án indították el az Egyetem tér és a Köztemető (Fiumei) út között, a Kecskeméti utca – Kálvin tér – Stáció (ma Baross) utca útvonalon.[8] A vonalat a próbavillamoshoz hasonlóan alsóvezetékessé építették ki, ugyanis felsővezetékes vonalak kiépítését esztétikai okokból csak a külvárosban engedték.[11] A villamospályát alkalmassá kellett tenni gőzmozdonyok közlekedésére is az esetleges áramkimaradások érdekében.[11] A Podmaniczky utcai vonalat másfél hónappal később, szeptember 10-én adták át az Akadémia és az Aréna (Dózsa György) út között.[11] A BVV elbontotta a próbavillamost, helyére normál nyomtávú vonalat hoztak létre, amely 1890 márciusától a Nyugati pályaudvar és a Kerepesi (Rákóczi) út, majd augusztustól az Üllői útig járt.[8]

Az Angol–Magyar Bank 1891 márciusában felvásárolta a BVV-t és új részvénytársaságot alapított Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) néven, melynek vezérigazgatója Balázs Mór lett.[3] Ebben az évben nyitotta meg a BVVV a 2 kilométer hosszú Király utcai villamosvonalat a Nagykörút és a Városliget között,[12] illetve a gőzüzeműre kiépített Új köztemetői útvonalát. 1892. június 5-étől a nagykörúti villamosok déli végállomása a Boráros tér lett, a vonal hossza ekkor érte el a 3,7 kilométert.[13] 1893. augusztus 5-én a Király utcai vonal újabb szakaszát adták át a Nagymező utcán át az Andrássy útig.[12]

A „H” járat 109-es kocsija és személyzete

Az északi agglomerációban (a mai IV. és XV. kerületben) az 1895 és 1908 között fennálló, majd a BHÉV-be olvadó[14] Budapestvidéki Közúti Vasút (később Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút; rövidítve BVKV) kezdett terjeszkedni (Újpest–Megyer vonal),[15] amit egy évvel később az akkor létrejött Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) követett: ez utóbbi társaság 1896. január 12-én indította el első járatát B jelzéssel a Ferdinánd híd és a megyeri kápolna (ma Jézus Szíve templom) között.[16] Márciusban a Budapest–Rákospalota nyomvonalú A, majd augusztus 8-án a Lehel utca–Aréna úti aluljáró útvonalú F járat követte.[16] 1898-ban a BKVT megszerezte a BURV részvénytöbbségét, majd 1900. november 16-án az A és B járat belső végállomását a Nyugati pályaudvarhoz helyezte át.[16] A BURV-hálózat ezután csak 1907-ben fejlődött tovább, ekkor elindult a C viszonylat Istvántelki Főműhelyhez, illetve a hozzá kapcsolódó istvántelki szárnyvonalon[* 1] az 1914-ig közlekedő, két körjárat D (északi irányú) és E (déli irányú) jelzéssel.[16] 1913. január 1-jén H jelzéssel elindult a leghosszabb útvonalon (26 km) személyforgalmat lebonyolító járata, ami 95 perces menetidővel tette meg Nyugati pályaudvar – Lehel út – Újpest – Rákospalota, Széchenyi tér – Rákosszentmihály – Nagyicce – Keleti pályaudvar útvonalat; részben a BHÉV vonalát használva.[16]

Villamos Pestszentlőrincen 1900 körül (utólagosan retusált képeslap)

Időközben a villamosított vonalak száma növekedett: a BKVT utolsó lóvasúti vonala a Széna tér és a Déli pályaudvar közötti pálya villamosításával 1898. július 2-án megszűnt,[17] emellett a BLVV pestszentlőrinci vonala is felsővezetékes lett és a Szarvas csárda térig hosszabbodott.[18] A 19. század végére a lóvasúti telephelyeket felváltották a villamos-kocsiszínek: átalakították a Damjanich és a Pállfy telepet, illetve a Szépilona és az Újpest kocsiszínt is.[5] Mindezek mellett a járműparkot is megújították, illetve áttértek a láncmeghajtásról a fogaskerék-meghajtásra.[5] A Budapest-környéki lóvasúti hálózat ekkorra már csak két vonalból állt: a későbbi Rákosszentmihályon a Pusztaszentmihályi Közúti Vasút Rt. üzemeltetett 1893. szeptember 30-ától 760 mm (keskeny) nyomtávolságú lóvasutat a József főherceg BHÉV-megálló és a Paulus (ma Pálffy) tér között, majd ennek 1913-as megszűnése után az utolsó lóvasút a Margitszigeti Lóvasút üzemeltetésében álló szigeti járat maradt – ez 1928. április 11-én közlekedett utoljára.[6]

A 20. század elejére a déli agglomeráció településeit is bekapcsolták a közlekedésbe: 1899-ben a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV) építette ki saját villamosüzemű HÉV-vonalát a Szent Gellért tér és Budafok között,[17][19] a pesti oldalon pedig a BVVV terjeszkedett Erzsébetfalva (Pesterzsébet) irányába – ezzel 1905. november 21-én létrehozva a leghosszabb viszonylatát, és az egyetlent, ami elhagyja a főváros területét.[20] Egy éven múlva a BLVV-t felvásárolta a BVVV, így kiterjesztve a hálózatát Pestszentlőrinc irányába is.[21] A következő évtizedre a BBVV HÉV-vonala már Törökbálintig ért el, míg Erzsébetfalván már a BVVV 18-as járata és a BHÉV folytatott konkurencia-harcot (1907-től) az egymástól mindössze pár utcányira közlekedő hurokjárataival.[22]

A villamosvonalak számának hirtelen megnövekedésével az akkori színes zászlós jelzés már átláthatatlanná vált (ekkoriban már több mint 40 villamosvonala volt a fővárosnak),[23] így 1910 novemberében[24] bevezették a számjelzést: a BKVT járatai a páratlan, a BVVV viszonylatai pedig a páros jelzést kapták, míg a BURV a vonalait változatlanul betűvel jelölte.[17]

A fejlődő hálózat: közlekedés az első világháborútól a BKV létrejöttéig[szerkesztés]

A felrobbantott Margit híd – 1944. november 4.

1918 novemberétől a villamoshálózat a fővároshoz került, a BKVT-t, a BURV-ot, a BVVV-t és az ML-t (illetve a HÉV-társaságokat) pedig Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven egyesítették.[3][14][25] Rövid ideig létezett, ugyanis 1922. december 27-én felváltotta a jogutód Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT).[26] A második világháborúig a BSZKRT közlekedésreformot hajtott végre a budapesti villamosközlekedésben: két járatátszervezést vitt véghez, az 1926. július 12-ei 13 járat (1, 17, 21, 23, 26, 39, 43, 45, 57, 58, 63, 75, 77) megszüntetését és 8 viszonylat (11, 31, 44, 49, 51, 61, 65, 71) útvonalának módosítását eredményezte,[27] a másodikat pedig 1930. szeptember 15-én bonyolította le, ekkor 8 villamosjárat közlekedése állt le (15, 31, 33, 35, 54, 65, 69, 77) és további 8 útvonala megváltozott (8, 19, 37, 44, 48, 49, 53, 71).[28] 1927-ben a BSZKRT öt benzinüzemű sínautót szerzett be a Ganztól, amik az éjjeli feszültségmentesítés idején közlekedtek 2 óra 30 perces indulással négy különböző útvonalon.[* 2][29] Mivel a kezdeményezés nem lett sikeres, így a sínautókat 1931-ben autóbuszokkal váltották fel.[29] Az 1930-as évek folyamán a járműparkot és vele együtt több járműtelepet, illetve karbantartóbázist is korszerűsített a cég, illetve a fennállása során új kocsikat is beszerzett (pl. Stuka villamosok).[30][31][32] A második világháború alatt áttértek a jobb oldali közlekedésre (1941. november 9.) is, illetve az ez idő alatt fennálló gumiköpeny- és benzinhiány miatt ritkított buszhálózat pótlására 1942–43 folyamán összesen 41 darab autóbuszt (15 darab MÁVAG N2 és MÁVAG N2h, illetve 26 darab MÁVAG N2h/39 és MÁVAG N2h/40 típusút) sínautóbusszá alakítottak át és állítottak forgalomba – külön engedéllyel – a 10-es, a 27-es és a 37-es villamos vonalán.[29][33] A világháború jelentős károkat okozott a villamoshálózatban: közel 900 villamoskocsi megsérült, emellett 40 km vágány és 300 km felsővezeték, valamint az áramátalakító kapacitás 41 százaléka megsemmisült.[34] Budapest ostroma miatt a villamosközlekedés 1944. december 25-étől szünetelt,[35] de már 1945. február 7-én újraindult az Újpesti víztorony és a Forgách utca között.[8] Buda és Pest között a villamoskapcsolat 1946. augusztus 20-án valósult meg ismét az újjáépített Szabadság híd elkészültével.[8]

Ganz UV az Erzsébet hídnál 1972-ben

A második világháború után újra felmerült a trolibuszhálózat fejlesztése, ezúttal a pesti oldal hálózatának kialakítását szorgalmazták.[36] Emiatt több belvárosi villamosvonal (8, 10, 15, 16, 21, 23, 26, 46) felszámolásra került:[37] elsőként 1949 decemberében váltotta fel a 10-es villamost a 70-es troli,[38] amit már a BSZKRT helyébe október 1-jén lépő Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV),[19] 1951 utáni nevén csak szimplán Fővárosi Villamosvasút (FVV) üzemeltetett.[19] Mivel a trolikat 70-től felfelé kezdték el számozni, így az FVV 1955-ben 1 és 69 közé sorolta be a villamosjáratok jelzését, hogy elkerülje az esetleges számütközést.[39] A belterületi felszámolások miatt az FVV inkább az 1950-ben létrejött Nagy-Budapest külterületei felé kezdett el terjeszkedni: új vonalszakaszokat nyitott meg, többek között a Sztálin (Árpád) hídon,[40] a Petőfi hídon,[41] Kőbányán,[42] Ferencvárosban[42] és Zuglóban,[43] mellettük pedig 1963 elejére integrálta a dél-budai HÉV-hálózatot (41, 43) és a Budapest–Rákospalota HÉV-vonal Rákosszentmihály utáni szakaszát is (69).[44] Az 1964. november 21-én felavatott Erzsébet hidat is villamospályával adták át, ami a budai és a pesti városrészek közlekedésének javulását eredményezte Zugló felől.[45] Az 1960-as évek közepére a Ganz UV-k, illetve a házilag gyártott egy- és kétirányú Bengáli villamosainak forgalomba állításával az FVV megfiatalította a járműparkját is.[46] Ezt a Ganz CSMG villamosok első szériájának beszerzésével kívánta folytatni, azonban a cég 1968. január 1-jével megszűnt, így a villamosok jelentős részét már a jogutód Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vette állományba.[47]

Lakótelep- és metróépítés: előnyben a busz és a troli[szerkesztés]

3-as és 10-es villamos az Újpest kocsiszínnél 1974-ben
Tatra villamos Óbudán, az 1-es vonalon

Az M2-es metróvonal 1970. áprilisi átadása előfutáraként szolgált a villamoshálózat leépítésének, ugyanis már ekkor megindultak a vonalbezárások a metróra hivatkozva, aminek első áldozatai a 38-as és a 69-es járatok lettek.[48] Drasztikus változás csak az M2-es második szakaszának építése és a H5-ös HÉV meghosszabbítása kapcsán történt először.[49][50] 1971-ben a Frankel Leó úton létesített Császárfürdő végállomással csak ideiglenesen, viszont ennek 1972. decemberi felszámolásával végérvényesen is kettészakadt a budai villamoshálózat:[49][50] a vonalakat teljesen átszervezték, eltörölve a közvetlen villamosjáratokat Óbuda és Dél-Buda között.[51] Az új metrószakasz megnyitásával párhuzamosságra hivatkozva megszűnt az Erzsébet hídi és a Rákóczi úti villamosközlekedés is, a Zugló felől érkező Thököly úti villamosjáratokat a Baross térig vágták vissza.[51] Az M3-as metróvonal építésével megkezdődött a belső Üllői úti villamosok felszámolása is.[52] 1977 első napján először csak a Nagyvárad tértől beljebb eső vágányokat helyezték üzemen kívül,[52] majd 1980. március 29-én a megmaradt 42-es és 50-es viszonylatok Határ úti csomóponthoz kiszervezését, illetve az 51-es Bivalyrétig rövidítését is végrehajtották.[53] Ettől kezdve észak felé folytatódott a metró építése, ami hatására először csak a Bajcsy-Zsilinszky úton megmaradt 47-es és 49-es villamos útvonalát vágták vissza a Nyugati pályaudvartól a Deák térig.[54] Az északi meghosszabbítás előrehaladtával az 1980-as évek közepéig több ütemben megszűntek a Váci úti és Árpád úti 3-as, 10-es, 33-as és 55-ös villamosok is: 1981-től a 3-as és az 55-ös már csak a későbbi Göncz Árpád városközpont metróállomástól (akkori nevén Árpád híd végállomás) járt Újpest felé, ugyanebben az évben a 33-ast (és vele együtt az óbudai 11-est) a leendő 1-es villamos kivitelezési munkálatai miatt megszüntették.[55] Egy évre rá a metróépítés előrehaladtával a 3-as és az 55-ös is erre a sorsra jutott,[56] ennek következtében pedig a külső szakaszukat összekötő 10-es villamosból viszonylatcsaládot alakítottak ki,[57] amit végül 1985. május 31-én a 104-es járatcsalád váltott fel.[58] A hálózat leépítése miatt két kocsiszínt is bezártak, az egyik a Kispest lett 1976 legvégén,[59] a másik pedig az Újpest 1982. június 30-án.[60] A metró északi meghosszabbítása még két hálózati fejlesztést indított el, ennek egyike a fentebb említett 1-es „gyorsvillamos” 1984. novemberi átadása az óbudai Bécsi út és az angyalföldi Lehel utcai közötti szakaszon, amit végül több ütemben 2000-ig a Rákóczi hídig hosszabbítottak – ez eredményezte a Vajda Péter utcai 23-as megszüntetését is – és többek között itt állították forgalomba a ČKD Tatra T5C5 típusú villamosok jelentős részét is.[61] A másik fejlesztés csak szükségmegoldásként született meg, ugyanis káposztásmegyeri metrószakasz elhalasztása miatt a BKV végül a 14-es villamost vitte be a lakótelepre 1986-ban és 1998-ban.[62][63]

A metróépítés mellett a lakótelepépítések is közreműködtek a maihoz nagyrészt hasonló villamoshálózat létrejöttében: két vonalszakasz épült újonnan, az egyik – az M1-es metró 1973. decemberi meghosszabbításához igazodva – a Rákospalota, MÁV-telep és Újpalota közötti lett, amin a 69-es villamost indították el,[64] a másik pedig az óbudai 17-es Bécsi út / Vörösvári útig hosszabbítása a 11-es viszonylagos pótlására.[65] Többségében tereprendezés miatt számolták fel Pesterzsébeten a Baross utcai és az Ady Endre utcai vágányokat,[66] Zuglóban a Füredi utcai 64-es vonalat[43] és az újlipótvárosi 15-öst is.[67] Ez utóbbi kettő a második trolibuszhálózat-fejlesztéshez kapcsolódóan történt meg, pótlásukra a 82-es és a 79-es troli közlekedett.[43][67] A trolibusz jegyében szüntették meg a 25-ös[68] és az 58-as villamost is, azonban ez utóbbinál végül csak autóbuszt indítottak.[69]

A bivalyréti 51-es 1976-ban[70]

A metró és a troli mellett a legnagyobb üzemág, az autóbusz is rendesen közreműködött a villamoshálózat megcsonkításában, ugyanis miattuk több nappali villamosvonalat vagy csak vonalszakaszt is beszüntettek: 1974-ben az óbudai 5-ös,[71] egy évre rá a pestlőrinci 40-es,[72] 1977-ben a 41-es Kamaraerdő–Budaörs szakasza (ez volt az utolsó városhatárt elhagyó villamosjárat),[73] 1980-ban az észak-pesti 8-as és 65-ös villamos,[74] 1983-ban a nagytétényi 43-as villamos és a bivalyréti 51-es,[75] 1994-ben a kihasználatlanság miatt leállított Kápolna utcai 36-os,[76] majd a rossz pályaállapotokra hivatkozva megszüntetett Thököly úti 44-es (1995) és 67-es viszonylatok (1997),[77] a kettő között pedig az alkalmi BNV-járatok (29/100, 29Y/100Y) szűntek meg.[78] Mindezek mellett az összes éjszakai villamosjárat helyett autóbuszt indított a BKV, az 1980 áprilisában még 9 vonal[* 3] alkotta hálózat[79] 10 évvel később már csak 5 viszonylatból[* 4] állt,[80] majd a 14-es éjszakai üzemszünetének 1997-es bevezetésével szeptember 30-án – egy pályafelújítási munkálat miatt gyakorlatilag már július 22-én – lenullázódott.[81]

Hálózatfejlesztés a 21. században[szerkesztés]

Hannoveri villamos a 3-as vonalon
Alacsony padlós villamosok találkozása
(balra Siemens Combino,
jobbra CAF Urbos 3)

Az 1996 és 2006 között Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV Rt.),[82] majd 2006 óta[82] Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) néven futó közlekedési cég 2001-ben a 13-as és a 63-as Örs vezér téri összekötésével létrehozta a 3-as villamosvonalat (külső villamos körgyűrűt), ami közvetlen kapcsolatot biztosít Zugló és Pesterzsébet között, Kőbányán és Ferencvároson áthaladva.[83] A legfőképp erre a vonalra Hannoverből használtan beszerzett TW 6000-es villamosokkal is javult a szolgáltatás színvonala.[83]

A 2000-es években az M4-es metróvonal építése miatt többször is megváltozott a metrót metsző villamosvonalak forgalmi rendje: 2002-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján előrehozott beruházásként átépítették a Bartók Béla úti villamospályát, illetve a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér vágányhálózatát, majd 2003 folyamán rendezték az Újbuda-központ–Móricz Zsigmond körtér szakaszt is.[84] A dél-budai munkálatok 2006. augusztus 28. és 2007. július 23. között a Kanizsai utca–Újbuda-központ szakasz folytatódtak, végül 2008 végén kialakították az üzemi összeköttetést a Villányi út és a Fehérvári út között is.[84] 2007 és 2009 között átépült a 2-es villamos Fővám téri aluljárója,[85] illetve 2007 és 2011 között két ütemben átépült kiskörúti villamospálya is – a Szabadság híd felújítása miatt bevezetett vágányzárral együtt leselejtezték az utolsó Ganz UV-kat is 2007 augusztusában.[86] Ekkor történt meg a budai villamoshálózat első jelentős átszervezése is 1972 óta: az augusztus 21-én életbe lépett koncepció a haránt irányú járatokat részesítette előnyben, így ezekre alapozva a 18-as és 56-os a Hűvösvölgy és Dél-Buda között járt.[83] A második átszervezést a budai fonódó villamoshálózat 2016-os elkészültével vezették be, ennek során közvetlen Dél-Buda–Óbuda irányú viszonylatok létesültek, amiken új alacsony padlós CAF Urbos 3 típusú villamosok álltak forgalomba, és az akadálymentes közlekedés érdekében átépültek a Bécsi úti, a Frankel Leó úti, az Alkotás utcai, a Villányi úti, a Bartók Béla úti és a Fehérvári úti villamosmegállók is.[87] A 21. században ehhez hasonló méretű projekt csak a nagykörúti 4-es és 6-os villamos 2006-os felújítása, valamint az 1-es és 3-as villamos 2013 és 2015 között végrehajtott teljes rekonstrukciója és hozzá kapcsolódóan az 1-es dél-budai meghosszabbítása volt; ezeken a budai fonódóhoz hasonlóan alacsony padlós villamosokat (2006: Siemens Combino; 2015: CAF Urbos 3) állítottak forgalomba.[83][87]

A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében 2009. február 1-jén bevezették (elsőként az 59-es és 59A vonalon), hogy amennyiben nem áll fenn a megállóban utascsere igénye – vagyis ha nincs sem leszálló, sem felszálló utas –, akkor a villamos megállás nélkül áthaladhat.[83] 2013. szeptember 16-ától az 59-es és 59A vonalon engedélyezik a kerékpárszállítást is,[88] amit 2017. augusztus 28-án az 56-os, az 56A, az 59B és a 61-es, 2020. május 23-ától pedig a 17-es és 41-es viszonylaton közlekedő, kerékpár piktogrammal ellátott ČKD Tatra villamosokra is kiterjesztettek.[89][90] 2011-ben újraindult az éjszakai villamosközlekedés is, ami azóta is csak a 6-os villamoson lett bevezetve.[87]

Az 1-es és a 3-as villamos felújítása, az 1-es átvitele Dél-Budára (2013–2015)[szerkesztés]

Bővebben: 1-es villamos (Budapest)#A vonal felújítása és meghosszabbítása (2013–2015) és 3-as villamos (Budapest)#A 3-as villamos felújítása (2013–2014)
A projekthez kapcsolódóan beszerzett CAF villamosok egyike a Vörösvári úton

A 2010-es évek elejére Budapest négy villamos körgyűrűje közül kettő (a kiskörúti[86][87] és a nagykörúti[83]) már megújult, azonban a két külső, a Hungária körúti 1-es vonala és az ún. külső körgyűrűn közlekedő 3-as villamos infrastruktúrája jelentősen leromlott ekkorra.[91] A két villamosvonal fejlesztésének támogatásáról 2011 tavaszán döntött a kormány, majd 2012 májusában az Európai Bizottság.[91] A Budapesti Közlekedési Központ által benyújtott 41 milliárd forintos projekt 94 százalékos uniós támogatást kapott.[92] A rekonstrukció tartalmazta a megállóhelyek teljes átépítését 26 cm magasságú peronokkal, fedett perontetőkkel, illetve bizonyos szakaszokon füvesített villamospálya kiépítését is.[92] Az „1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése I. ütem” névre elkeresztelt felújítás és vonalmeghosszabbítás 2013-ban indult meg az 1-es vonal legelsőnek átadott (Óbuda–Lehel utca) szakaszának lezárásával.[93] A 3-as vonalon november 4-én kezdték meg az építkezést a legkritikusabbnak számító kőbányai szakaszon.[94] A felújítások befejeztével mindkét villamosvonal egységes arculatúvá vált az új, teljesen akadálymentes és modern utastájékoztató eszközökkel, illetve korszerű hangosítóberendezéssel felszerelt megállóknak köszönhetően.[95] A felsővezeték-hálózat és az áramátalakítók korszerűsítésével lehetővé vált a fékező villamosok áramának visszatáplálása is.[95] Az 1-es útvonalán még 6 liftet és 3 mozgólépcsőt is létesíttek, a nyomvonal mentén pedig több mint 100 fát és 10 000 cserjét ültettek.[96] A projekt az alábbi ütemben zajlott le, beleértve az 1-es 2015. március 20-ai, öt megállós dél-budai meghosszabbítását is:

Az 1-es és 3-as villamos rekonstrukciós munkálatainak ütemei
Időpont[97] Lezárt vonalszakasz[97] Esemény[97] Térkép
1-es villamos
2013. szeptember 28. Bécsi út – Lehel utca Megindul a felújítás az óbudai szakasz lezárásával.
2013. december 15. Bécsi út – Árpád híd Üzembe helyezik az Árpád híd – Lehel utca szakaszt.
2014. január 24. északon: Bécsi út – Árpád híd A közvágóhídi végállomás átépítésének kezdete.
délen: Mester utca – Közvágóhíd
2014. április 1. északon: Bécsi út – Árpád híd A Vajda Péter utcától délebbre lévő szakaszt is lezárják.
délen: Vajda Péter utca – Közvágóhíd
2014. április 11. északon: Bécsi út – Kacsóh Pongrác út Építkezés a Lehel utca–Kacsóh Pongrác út szakaszon is.
délen: Vajda Péter utca – Közvágóhíd
2014. május 5. Vajda Péter utca – Közvágóhíd A Bécsi út–Kacsóh Pongrác út szakasz átadása.
2014. június 10. Lehel utca – Közvágóhíd A kimaradt Kacsóh Pongrác út–Vajda Péter utca szakasz átépítése.
2014. szeptember 7. Lehel utca – Puskás Ferenc Stadion A Puskás Ferenc Stadion–Közvágóhíd vonalrész megnyitása.
2014. november 19. Újra teljes vonalon közlekedik az 1-es villamos.
2015. március 20. A vonal az Etele útig hosszabbodik, ezzel kiváltva a Népliget és a Hengermalom út között a 103-as buszt.
Időpont[98] Lezárt vonalszakasz[98] Esemény[98] Térkép
3-as villamos
2013. november 4. Örs vezér tere (Kőbánya) – Mázsa tér Megindul a projekt a Kőrösi Csoma Sándor úti szakasz lezárásával.
2014. április 28. Örs vezér tere (Zugló) – Mázsa tér A kőbányai Örs vezér tere megálló átépítésének kezdete.
2014. június 4. Örs vezér tere (Zugló) – Ecseri út Építkezés a Mázsa tér–Ecseri út szakaszon is.
2014. június 28. Bosnyák tér – Ecseri út Megindul a felújítás a Bosnyák tér–Örs vezér tere vonalrészen is.
2014. július 5. Nagy Lajos király útja – Ecseri út A Nagy Lajos király útja kimaradt részén is elindulnak a munkálatok.
2014. augusztus 14. északon: Mexikói út – Nagy Lajos király útja A felújítás a Mexikói út–Nagy Lajos király útja szakasz átépítésével folytatódik, mellette átadják a Nagy Lajos király útja–Bosnyák tér szakaszt is.
délen: Bosnyák tér – Ecseri út
2014. augusztus 31. északon: Mexikói út – Nagy Lajos király útja Újraindul a villamosközlekedés a Bosnyák tér–Ecseri út szakaszon.
délen: Ecseri út – Nagykőrösi út
2014. október 4. északon: Mexikói út – Nagy Lajos király útja Megkezdődik a Nagykőrösi út–Gubacsi út vonalrész felújítása.
délen: Ecseri út – Gubacsi út
2014. október 18. északon: Mexikói út – Bosnyák tér A Nagy Lajos király útja–Erzsébet királyné útja csomópont átépítésének kezdete.
délen: Ecseri út – Gubacsi út
2014. október 31. északon: Mexikói út – Bosnyák tér Az Ecseri út–Nagykőrösi út vonalrész üzembe helyezése, az utolsó egyvágányú vonalszakasz megszűnése (Bihari utca).
délen: Nagykőrösi út – Gubacsi út
2014. október 31. Nagykőrösi út – Gubacsi út Befejeződik a vonal zuglói felújítása.
2014. november 30. Elkészült a teljes vonal rekonstrukciója.

Az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig (2017–2019)[szerkesztés]

     2015 óta meglévő dél-budai szakasz
     A 2019-ben átadott meghosszabbítás

Az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbításának előkészítését 2013 közepén kezdték el.[99] A 2013–14-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány alátámasztotta, hogy a fejlesztés jelentősen csökkenti az átszállások számát a kelenföldi lakótelepen élők, illetve a Kelenföld vasútállomásra érkezők számára.[99] Az uniós támogatásból megvalósuló „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” című projekt kivitelezésére végül 2016. október 12-én írta ki a közbeszerzési eljárást a BKK,[100] egy évre rá pedig leszerződött a Colas Alterra Építőipari Zrt. és a Siemens termelő, szolgáltató és kereskedelmi Zrt. konzorciumával.[101] A munkálatokat 2017. november 13-án kezdték el, a forgalom 2019. július 9-én délután indult meg az Etele úti vonalrészen.[101][102][103] A beruházás következtében az Etele út/Fehérvári út és a Kelenföld vasútállomás végállomás között megépülő 1,6 km hosszú, teljes egészében füvesített villamospálya mentén két közbeeső megállóhely létesült (Bikás park és Bártfai utca), amik a vonalon található többihez hasonlóan akadálymentesen is megközelíthetők.[99] A fejlesztés részeként új áramátalakító épült az Etele út és a Fehérvári út kereszteződésében a felszín alatt,[100] az Etele úton megújult a közvilágítás,[100] több helyen pedig fákat és cserjéket telepítettek.[99]

Budai fonódó villamoshálózat[szerkesztés]

Bővebben: Budai fonódó villamoshálózat
     2014. márciusi állapot
     A 2016-ban átadott szakaszok

1970-ben az M2-es metróvonal építési munkálatai miatt megszűnt a Batthyány tér és a Margit híd között a villamosközlekedés,[49] így Észak- és Dél-Budát már csak a Margit körúti 18-as kötötte össze.[50] A metró második szakaszának 1972. évi átadásával a 18-ast a Szent János Kórházhoz terelték,[50] ezzel a budai villamoshálózat két részre, észak- és dél-budaira szakadt.[104] A fonódó villamoshálózatról már a 2000-es években is születtek tervek, azonban a projektet többször elvetették.[105] A Budapesti Közlekedési Központ a megalakulása után egyik fő céljaként a kettészakadt budai villamoshálózat összekötését tűzte ki, vele együtt pedig közvetlen észak-dél irányú villamosjáratok újbóli megteremtését, és a 86-os buszjárat részleges (opcionálisan teljes) kiváltását.[104] A munkálatok megkezdéséig 2014-ig kellett várni, ekkor a projekt előkészítéseként közműépítési munkálatok miatt április 13-án megszüntették a 17-es villamost, helyette azonos jelzéssel pótlóbuszt indítottak.[106] Közel 43 év után, a 2016. január 16-án átszervezett járatokkal ismét egyesült a budai villamoshálózat: újraindult a 17-es, immáron a Bécsi út / Vörösvári út és a Savoya Park között a Villányi úton haladva, a 19-est és a 41-est – a Clark Ádám téri villamosalagút átépítése miatt ténylegesen csak márciusban – Óbudáig hosszabbították meg.[107] Ezek mellett a 18-ast felváltotta a Hűvösvölgytől Budafokig közlekedő 56-os és a Móricz Zsigmond körtéren végállomásozó 56A, illetve kiegészítőjáratok indultak 47B (Kamaraerdő–Deák Ferenc tér) és 59B (Márton Áron tér–Hűvösvölgy) jelzéssel.[107] A 86-os buszt az új 109-essel váltották ki, amely a Batthyány tértől közlekedett Óbuda felé.[107]

Pesti fonódó villamoshálózat[szerkesztés]

Bővebben: Pesti fonódó villamoshálózat

A budai fonódóhoz hasonló tervezési elvek alapján 2020. május 23-án megkezdődtek az építési munkálatok a Soroksári út és a Haller utca csatlakozásánál, ahol a 2-es és a 24-es villamosok vágányait újra minden irányból közvetlenül átjárhatóvá teszik a csomópont 1973-as megcsonkítása után.[108] A projekt következtében a belső Duna-part és a Nagyvárad tér térsége átszállásmentes kapcsolatot kapott, illetve azon túl Józsefvárosba közvetlen villamosjáratot indított a BKK 2M jelzéssel.[109][110] 2022. augusztus 13-án a Jászai Mari tér és Pesterzsébet, Pacsirtatelep között új viszonylat indult 2B jelzéssel, aminek köszönhetően Belső-Ferencváros és Pesterzsébet is belvárosi kapcsolatot kapott.[111]

Vizsgált fejlesztési lehetőségek[szerkesztés]

  • A 3-as villamos meghosszabbításának lehetőségei: A 3-as villamos felújításának előkészítésekor felmerült a villamosvonal meghosszabbítása Angyalföld és Csepel felé egyaránt.[92] A tervek szerint északon az Erzsébet királyné útja és a Nagy Lajos király útja kereszteződésétől a Kassai tér felé haladva, Rákosrendező vasútállomást egy újonnan létesülő felüljárón átszelve a Szegedi úton csatlakozna be a 14-es vonalába.[112][113] Várhatóan 2023-ra készülnek el a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) számára a projekt engedélyezési és a kivitelezési tervei.[113] A BKK korábban vizsgálta a villamosvonal Csepel irányú meghosszabbítását is a Pesterzsébet, Török Flóris utca – Topánka utca – Gubacsi híd nyomvonalon is.[92]
  • A 41-es villamos meghosszabbítása Dobogó városrészig: 2017 augusztusában jelent meg a hír, miszerint a Dél-Budán található Dobogó városrészben felépülő új kórházhoz a 41-es villamos útvonalát hosszabbítanák meg. A beruházás költsége előreláthatólag több mint 10 milliárd forintba kerülne.[114][115][116][117][118]
  • A 42-es villamos meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig: A 42-es villamos jelenleg Budapest második legrövidebb villamosvonala, amely a Határ út metróállomás és Kispest, Tulipán utca között közlekedik 3 kilométer hosszú útvonalon. A térséget jelenleg túlzsúfolt autóbuszok tárják fel, amelyek részben a közúti torlódások, részben pedig a Budapest–Lajosmizse vasútvonal szintbeli kereszteződései miatt nem megbízhatóak. A villamosvonalat 2,7 kilométerrel hosszabbítanák meg a Havanna utcai lakótelep irányába egészen a Gloriett lakótelepig, így a két lakótelep térségéből kötöttpályás kapcsolat létesülne az M3-as metróvonal Határ úti metróállomásához. A meghosszabbítással a villamos kiválthatná a jelenlegi 136E és a 194-es buszcsalád jelentős részét.[119][120]
  • A Rákóczi út–Thököly út tengely visszaépítése: 2015. április 29-én a Fővárosi Közgyűlés az 1997-ben megszüntetett Thököly úti villamosvonal visszaállításáról és annak fejlesztéséről (Újpalotáig hosszabbításáról) határozott.[121] A projekt még a Balázs Mór-tervbe is bekerült, eszerint a vonalat az Astoriáig vitték volna be.[122] 2017. április 5-én a Fővárosi Közgyűlés a villamos kiépítésének ötletét elvetette, azonban költségcsökkentéssel a Thököly út egyes csomópontjainak rendezését – ami a fejlesztéssel együtt valósult volna meg – továbbra is fenntartotta, a lecsökkentett pénz egy részét pedig a 2-es villamos rekonstrukciójának tervezésére csoportosították át.[123] A 26 milliárd forintos fejlesztés részeként visszaépült volna az egykori 67-es villamos Mexikói úti vonalrésze is.[121]
  • Budai fonódó villamoshálózat II. ütem: A budai fonódó tervezésekor vizsgálták a villamoshálózat továbbfejlesztési lehetőségeit is, így többek között javaslat készült az óbudai Pacsirtamező utcai villamosvonal visszaépítésére, illetve az Aranyvölgy vasútállomásig hosszabbításról is.[104] A tervek között szerepelt Lágymányoson a Szent Gellért tértől a Műegyetem rakparton keresztül a Budafoki útig tartó vonal építése is,[104][124][125][126] a déli körvasút beruházásával párhuzamosan. Az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére kiírt pályázatot 2021 tavaszán a Főmterv Zrt. nyerte meg.[127]
  • Pesti fonódó villamoshálózat II. ütem: A Balázs Mór-tervben szerepelt a Deák Ferenc tér és a Lehel tér közötti villamospálya visszaállítása a Bajcsy-Zsilinszky–Váci út nyomvonalon.[122] A beruházás keretében lebontanák a Nyugati téri felüljárót, a csomópont pedig teljesen átalakulna.[128] A megvalósítást követően lehetőség nyílna a 14-es és a kiskörúti villamosvonalak (47, 48, 49) összekötésére, ezzel egy új, észak–déli villamostengely jönne létre.[128]
  • Villamostengely a Galvani hídon: 2018 decemberében a Kormány egy új Duna-híd megépítéséről határozott.[129] A leendő híd a ferencvárosi Illatos utat és az újbudai Galvani utcát kötné össze, Csepel-szigeten csomópont épülne a Weiss Manfréd útnál.[129] A tervek villamosforgalommal is számolnak, a BFK szerint legvalószínűbb egy olyan viszonylat, ami Határ úti metróállomástól indulna, Budán pedig opcionálisan a Móricz Zsigmond körtérig hosszabbítható lenne.[130] A leendő csepeli csomópontban új megállóhelyet kapna a H7-es HÉV is.[130]

Járművek[szerkesztés]

Jelenlegi járművek[szerkesztés]

Budapesten jelenleg öt villamostípus kocsijai közlekednek (ha nem számoljuk az altípusokat). A jelenlegi legöregebb villamosok az 1967 és 1978 között gyártott Ganz csuklósok, más néven az „ipari csuklósok” vagy „ICS-k” – 1997 és 1999 között több villamost korszerűsítettek, ezek neve KCSV–7-esre változott. Az 1975–1985 között gyártott TW 6000-esek az állomány közel hatodát teszik ki, ezeket a BKV 2001–02-ben, illetve 2010–11-ben és 2015–17-ben szerezte be a németországi Hannoverből és Hágából). A járműpark több mint felét az 1980 és 1984 között gyártott csehszlovák, ČKD Tatra T5C5 típus teszi ki, amiből a BKV összesen 322-t vásárolt; 80 villamosnak korszerűsítették a hajtásrendszerét 2003 és 2004 között, elektronikus kijelzőket szereltek fel kívül-belül, utastere fehérről narancssárgára változott, ezeknek a villamosoknak a típusjelzése ČKD–BKV Tatra T5C5K-ra változott – 2014 és 2023 pedig a megmaradásra kijelölt kocsikat is átalakításra T5C5K2 néven. 2006–07-ben álltak forgalomba a Siemens Combinók, ezek voltak Budapest első alacsony padlós villamosai. A legújabb újonnan beszerzett villamosai jelenleg a baszk CAF Urbos 3-asok, az első kocsik 2015-ben érkeztek, a második adagban beszerzett járművek 2020 őszétől álltak forgalomba.

Utolsó frissítés időpontja: 2024. január 16.

Összefoglaló táblázat
Kép Típus Darabszám Pályaszámok Gyártási év Budapesten közlekedik Honos kocsiszín Viszonylatok
Eredeti Jelenlegi
Ganz GCSM–1 35 db 3 db 1301, 1313, 1318[131][132] 1967–68 1967 óta Ferencváros, Kelenföld[132] 2, 41, 47, 48, 49
Ganz CSMG–2 85 db 33 db 1342, 1349, 1357, 1360–1361, 1363–1367, 1369, 1400–1402, 1404, 1407, 1418–1419, 1427, 1433–1434, 1437–1445, 1448, 1450–1451[131][132] 1970–72, 1975 1970 óta
Ganz CSMG–3 29 db 1 db 1461[131][132] 1977 1977 óta
Ganz KCSV–7 30 db 1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370[131][132] 1997–99[* 5] 1997 óta Ferencváros[132] 2, 2B, 23, 24
ČKD Tatra T5C5 322 db 18 db 4000, 4014–4015, 4048, 4054–4055, 4154–4155, 4166, 4171, 4200, 4272, 4288, 4320, 4322, 4335–4336, 4349[132][133] 1978, 1980, 1984 1980 óta Baross[132] 3-as csatolt: 1, 1A
ČKD–BKV Tatra T5C5K2 302 db 4001–4013, 4016–4047, 4049–4053, 4056–4120, 4122–4153, 4156–4165, 4167–4170, 4201–4221, 4223–4271, 4273–4287, 4289–4319, 4321, 4323–4334, 4337–4345, 4347–4348[132][133] 2002–04, 2009–2023[* 6] 2003 óta Angyalföld, Baross, Kelenföld, Szépilona[132] 2-es csatolt: 12, 14, 17, 28, 28A, 37, 37A, 41, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61
3-as csatolt: 1, 1A, 14
DÜWAG TW 6000 93 db 72 db 1500–1503, 1505–1508, 1510–1515, 1517–1521, 1524, 1526, 1528, 1532–1533, 1536, 1540, 1542–1549, 1551–1564, 1566–1572, 1575–1587, 1589–1592[132][134] 1975–78 2001 óta Baross, Ferencváros, Száva, Zugló[132] 3, 24, 28, 28A, 37, 37A, 42, 50, 51, 51A, 52, 62, 62A, 69
LHB TW 6000 25 db 1600–1624[132][134] 1980–85 2012 óta Száva[132] 3, 28A, 37, 37A, 42, 50, 51, 52
Siemens Combino
♿ 		40 db 39 db 2001–2013, 2015–2025, 2027–2041[* 7][132][135] 2006–07 2006 óta Hungária[132] 1, 4, 6
CAF Urbos 3
hosszabb
♿ 		17 db (+5 lehívás alatt) 2101–2117[132][136] 2015–16, 2019–20 2016 óta Budafok, Hungária[132] 1
CAF Urbos 3
rövidebb
♿ 		56 db ( +20 db megrendelt, további 26 lehívás alatt) 2201–2256[132][136] 2015–16, 2019–21 2015 óta Budafok, Száva[132] 1, 3, 14, 17, 19, 41, 42, 50, 56, 56A, 61, 69

Ganz CSMG és Ganz KCSV–7[szerkesztés]

Bővebben: Ganz CSMG és Ganz KCSV–7
Az 1410-es kocsi a 24-esen

1964-re elkészült a villamos hattengelyes prototípusa, amely a 3730-as pályaszámot kapta. 1965. február 28-án befejezte a próbafutásokat, majd még ebben az évben nyolctengelyessé (két csuklóssá) bővítették. Ugyanebben az évben elkészült a második prototípus is (3731), ez eleve nyolctengelyesként lett megépítve. A két villamos a hatósági vizsgáját szeptember 4-én (3731) és december 30-án (3730) tette le.[137]

Az első szériát (1301–1335) 1967 novemberétől 1970 márciusáig vette állományba az FVV (1967), majd a BKV (1968–1970). Ezek a villamosok a „B” végükön is kaptak áramszedőt, azonban ezt az 1970-es évek közepéig leszerelték. Az eredeti 35 darabos szériából napjainkban már csak 3 közlekedik.[137]

A második szériát (1336–1390, 1420–1451) két szakaszban gyártották le: először az 1336 és 1390 közöttiek készültek el 1970 nyara és 1972 szeptembere között, majd 1975 első felében az 1420–1451 pályaszámúak. 1976 körül az 1371–1390 közöttiek az 1400–1419 közötti pályaszámokat kapták. Az eredeti 85 darabos szériából napjainkban már csak 34 közlekedik.[137]

A harmadik széria (1450–1481) 1977–78-ban készült el, ezeket már kifejezetten a nagykörúti 4-es és 6-os vonalra „Góliát” üzemmódra (csatolt CSMG) tervezték, ezért ezek a kocsik megerősített csatlásokat kaptak. Az eredeti 29 darabos szériából napjainkban már csak egy közlekedik.[137]

Az 1340-es KCSV–7 2015-ben

Az 1990-es évek végén 30 CSMG villamost korszerűsítettek, ezek a 1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370 pályaszámúak voltak. A korszerűsített villamosok a Ganz KCSV–7 típusjelzést kapták. A villamosok forgóváz- és kocsiszekrény-megújításon estek át, a motorokat átalakították, így fékezéskor képes visszatáplálni a keletkező energiát. Az utastérbe FOK-GYEM kijelzőket építettek be, az ülések új huzatot kaptak, a kapaszkodók színe lila lett, illetve lehetővé vált az egyedi ajtónyitás is.[138]

2000-ben az 1347-es pályaszámú villamos szaggatóját Ganz-Transelektro gyártmányú IGBT (tranzisztoros) berendezésre lecserélték. Ezzel együtt a villamos a KCSV–7A típusjelzést kapta.[138]

ČKD Tatra T5C5 és ČKD-BKV Tatra T5C5K[szerkesztés]

Bővebben: ČKD Tatra T5C5 és ČKD–BKV Tatra T5C5K
Tatra T5C5 a Népszínház utcában

1975-ben a Minisztertanács 1,7 milliárd forintos fejlesztési programot indított a budapesti villamos rekonstrukciójára, melynek keretei közt a BKV felvette a kapcsolatot a csehszlovák ČKD gyárral. Ennek következtében 1975–76 fordulóján két próbavillamos érkezett Budapestre: a T3-as típusú brünni 1583-as pályaszámú szóló- és a K2-es típusú brünni 1013-as pályaszámú csuklós motorkocsi. A próbák után nem sokkal később a ČKD előállt a T3-as továbbfejlesztett változatának tervével, a Tatra T5-tel. A döntés a T5-ös típuscsaládra esett, és létrejött a Budapest számára kifejlesztett altípus, a Tatra T5C5.[139]

A két prototípus, a 8011-es és a 8012-es 1978-ban készült el és Prágában kezdte meg próbafutását. 1979-ben a két villamos Budapestre került és a 4000–4001-es pályaszámot kapták. Az első széria további 170 járműve (4002–4171) 1980-ban érkezett meg. A villamosok érkezése miatt átalakították az Angyalföld, a Budafok és a Szépilona kocsiszínt. A kezdetekben a villamosok csatolatlanul közlekedtek az 59-es vonalon, majd később a járművek folyamatos forgalomba állásával bevezették az A–B végű csatlást is – itt mindkét kocsi menetiránnyal megegyező irányba nézett; „A” volt az eleje, „B” a hátulja –, erről azonban a szétválasztás nehézségei miatt hamar lemondtak.[139]

T5C5K2 az 56-oson 2016-ban

A második széria (4200–4349) 1984-ben érkezett meg, így a T5C5-ök száma 322-re ugrott. Ugyanebben az évben beindult a hármas csatlásos üzem is, elsőként a 12-esen.[139] Később a 14-esen is bevezették, mellette a hármas csatolt Tatrák üzemelési területe napjainkra az 1-es és 1A vonalra korlátozódott, ahol a nagy utasforgalom miatt továbbra is szükség van a 3 kocsira.

2002 és 2004 között 80 T5C5 villamost korszerűsítettek, ezek a ČKD–BKV Tatra T5C5K típusjelzést kapták.[133]

2010 és 2015 között folytatódott a T5C5-ök és T5C5K-k korszerűsítése: az ajtókat képessé tették az automatikus ajtó-visszazárásra, a szélvédő két vékony ablaktörlőjét egy nagyra cserélték ki.[140] Ezek a villamosok a ČKD–BKV VJSZ Tatra T5C5K2 típusjelzést kapták.[133] A 2014 és 2023 között felújított kocsik típusjelzése is T5C5K2-re módosult, mert ezek a villamosok kompatibilisek a korábbi T5C5K2-esekkel.[133]

DÜWAG TW 6000 és LHB TW 6000[szerkesztés]

Bővebben: TW 6000

2000-ben az ÜSTRA (Überland- und Strassenbahnen AG; hannoveri tömegközlekedési vállalat) új járművek beszerzése miatt döntött a DÜWAG TW 6000-eseitől való megválásról. A típusból több tömegközlekedési vállalat is rendelt, többek között a BKV is, összesen 68-at. Ezekkel a 24-26 éves járművekkel a Ganz UV-kat kívánta kiváltani a BKV. A BKV élt az elővásárlási jogával és további 8 villamost rendelt, így a beszerzett kocsik száma 76-ra ugrott. A villamosokat a korábbi zöld színükről okkersárgára fényezték át, és a kocsikat később az 1500-as csoportba (1500–1575) számozták. Az első járművek (akkor még 6061-es és 6070-es pályaszámmal) 2001 tavaszán érkeztek meg a BKV Rt. 1972-ben átadott Fehér úti főműhelyébe. Pár nappal később megkezdődött a villamosok 10 000 kilométeres próbafutása a 13-as villamos vonalán. 2001. július 13-án bemutatták a típust az 50-es vonalon, a premiert azonban a 13-as és a 63-as villamos összekötése jelentette, ugyanis az új 3-ason, illetve az 50-es és a 62-es vonalon csak ezzel a típussal lehetett találkozni. Az 1503-as pályaszámú kocsi a próbaútján üzemképtelenné vált, ezért alkatrészbányaként használták közel egy évtizedig, majd 2012. december 14-én forgalomba állították.[141]

Az 1589-es kocsi a 24-es vonalon

A Fővárosi Közgyűlés 2010 áprilisában ismét újabb villamosok beszerzéséről döntött.[142] A BKV Zrt. 16 darab villamost (1576–1591) szerzett meg a HTM (hágai tömegközlekedési vállalat) állományából.[134] Ugyanekkor a BKV Zrt. és a BKV-VJSz. Kft. Hannoverből 4 darab üzemképtelen kocsit szerzett be alkatrész-utánpótlás céljából.[134] Ennek a négy kocsinak az egyike volt az ÜSTRA egykori 6023-as pályaszámú villamosa, melyet végül felújítottak és 1592-es pályaszámon forgalomba állítottak a BKV-nál 2012 végén.[134]

2011-ben a BKV további 10 járművet szerzett be, ezek a korábbi típustól eltérően nem DÜWAG, hanem LHB gyártásúak.[134] A kocsikat az 1600-as csoportba sorolták be 1600–1609 intervallumban.[134] Ezek a kocsik az 1500-asoktól kismértékben térnek el, például: 10 ellenállásmező helyett csak 8 van a tetőn; a homlokfalon az ablaktörlő oldalt van elhelyezve.[143] 2015–16-ban újabb kocsik érkeztek, ezek az 1610–1619 pályaszámokat kapták. 2017 márciusában megérkezett az újabb széria első járműve, az egykori hannoveri 6165-ös, majd ezt további három kocsi követte; ezek 1620–1623 pályaszámon egyes DÜWAG gyártmányú TW 6000-eseket váltottak ki.[134] 2021 márciusában forgalomba állt az átépített 1624-es pályaszámú villamos is.[144]

Siemens Combino Supra[szerkesztés]

Bővebben: Siemens Combino Supra
Combino a Széll Kálmán téren

A nagykörúti villamosok járműveinek lecserélésére a BKV már 2001-ben kiírta a közbeszerzési eljárást, amelyre az AnsaldoBreda, a Ganz és a Siemens adott be pályázatot. A nyertes 2002 márciusában a Siemens lett, azonban az eljárást érvénytelenítették. Az újabb közbeszerzésének kiírására még 2002-ben sor került, ezen a tenderen az Alstom, a Bombardier és a Siemens vett részt. A nyertes ismét a Siemens lett az időközben módosított Combino villamosával. Az eredeti tervek szerint a villamosok kilencrészesek lettek volna, és az ülés-, illetve az ajtóelrendezések is eltértek az újabb ajánlathoz képest. Ez a villamos az átalakítotthoz képest közel 1 méterrel rövidebb lett volna (53030 mm az 53990 mm helyett), és az áramszedőket a villamos első moduljaira (kocsirészeire) helyezték volna.[145]

Budapest első alacsony padlós villamosai 2006–07-ben érkeztek meg 2001–2040 pályaszámmal.[145] A villamosokat 40 milliárd forintért vásárolták meg.[146] A járművekkel a kezdetekben több probléma is volt: több kocsinak ajtóhibával küszködött, illetve egész egyszerűen leálltak a forgalomban.[145] Ezek mellett a villamosok klímaberendezés nélkül érkeztek,[147][148] ezt később az összes járművön pótolták.[146] A 40 Combino 2006–07-ben állt forgalomba a nagykörúti 4-es és 6-os villamos vonalán.[145] 2018 márciusától a kocsik FUTÁR-rendszerrel és utastéri kamerákkal vannak felszerelve.[149]

CAF Urbos 3[szerkesztés]

Bővebben: CAF Urbos 3
CAF Urbos 3 a Széll Kálmán téren

A 2013-ban kiírt közbeszerzési eljárást a CAF nyerte el összesen 124 lehívható villamossal, amelyből az alapmennyiség 37 db kocsi volt, míg az opció keretében további legfeljebb 87 villamost lehetett lehívni. 2014-ben Budapest további 10 villamost hívott le az opciós keret terhére, így a lehívott villamosok száma 47-re nőtt, 31 milliárd forint értékben. A CAF 35 db 5 modulból álló 34 méteres és 12 darab 9 modulból álló, 56 méter hosszú alacsony padlós villamos legyártására írt alá szerződést a BKK-val.[150]

A villamosok 2015–16-ban érkeztek meg Budapestre, az első rövid villamos pedig 2015. szeptember 17-én állt forgalomba a 3-as vonalon, míg az első hosszú villamos 2016 márciusának végén kapta meg üzembe helyezési engedélyét. A rövidebb változat a 3-as villamoson, illetve a budai fonódó vonalain, a hosszabb pedig az 1-es villamos vonalán közlekedik. A BKK és a CAF által megkötött szerződés opcionálisan további 77 villamos lehívását is tartalmazza – hosszú és rövid kivitelben egyaránt –, aminek köszönhetően 2019 közepétől újabb 26 darab érkezik Budapestre.[151][152][153] Műszaki hiányosságokra hivatkozva a 2020 októberéig érkezett járművek nem álltak forgalomba, az első négy hosszú CAF-ot október 12-én vették állományba, a további 22 kocsi novembertől 2021 első feléig áll majd forgalomba.[154][155][156]. 2022 októberében a Főváros újabb 20 rövid villamos lehívásáról döntött a maradék 51 darabos opcióból, amelyek 2024 őszétől érkeznének várhatóan a 24-es, 56-os, 56A, 61-es vonalakra.[157]

2023 februárjában a kormány és Budapest megállapodott a már korábban lehívott 20 villamoson felül a fennmaradt 31 jármű lehívásáról. A járművek beszerzése a korábbiakhoz hasonlóan, uniós forrásból történne. Az 51 darabos flottából 5 hosszú jármű lesz, ami várhatóan az 1-es villamos vonalán bővíti az alacsonypadlós kínálatot. A többi szerelvény más (elsősorban korábban már kijelölt, vagy jelenleg is részben alacsonypadlós kiszolgálással rendelkező) járatokra kerülhet.[158] 2023 júniusában az 56-os, 56A és a 61-es járatokon is megjelent a típus.[159]

Fontosabb egykori járművek[szerkesztés]

Összefoglaló táblázat
Kép Típus Darabszám Pályaszámok Gyártási év Budapesten közlekedett
Ganz TM 75 db 3600–3674 1940–1943 1940–1980
Ganz UV 375 db 3200–3474, 3800–3899 1956–1965 1956–2007
FVV CSM–2 29 db 1100–1128 1961–1963 1961–1979
FVV CSM–4 37 db 1200–1236 1963–1965 1963–1983
Hungaroplan 1 db 3750 1988 1988–2008

Ganz TM[szerkesztés]

Bővebben: Ganz TM

1940 és 1943 között gyártotta a Ganz.[160] A BSZKRT a 3600–3674 pályaszámokkal vette állományba a 75 villamost.[160] A villamos a korábban gyártott járművekhez képest hangosabb, viszont komfortosabb volt (több ajtó, jobb futási teljesítmény, bőr ülés).[161] A második világháború közben kapta meg a típus a „Stuka” becenevet a német „Sturzkampfflugzeug” után, mert az utasok a németek zuhanóbombázójához (Junkers Ju 87) hasonlították a hangját.[162] A villamosok selejtezése 1972-ben kezdődött, az utolsót pedig a BKV 1980-ban törölte az állományából.[160]

Ganz UV[szerkesztés]

Bővebben: Ganz UV

Az Ganz UV a legnagyobb példányszámban gyártott magyar villamostípus, amelyből 375 kocsi készült. Az összes villamos az FVV (majd a BKV) állományába tartozott. Négy szériában készült (UV1, UV2, UV3, UV5) 1956 és 1965 között. A kocsik selejtezése már 1975-ben elkezdődött, azonban az ezt követő 15 évben csak 10 kocsit töröltek az állományból. A kocsik létszáma a TW 6000-esek és a Siemens Combino villamosok beszerzésével drasztikusan csökkenni kezdett, 2000-ben még 251+20 (ez utóbbi MUV) kocsi közlekedett, azonban 2005-ben már csak 125 vett részt a forgalomban. A villamosoktól a vállalat 2007-ben vált meg, ekkorra befejeződött a nagykörúti vonalakon a típuscsere, így a budai vonalakon a Ganz CSMG-k váltották az UV-kat. 2007. augusztus 20-án közlekedtek utoljára menetrend szerint, utolsóként a 47-es vonalon.

1993–94-ben a BKV 20 kocsit felújított, ezek a Ganz MUV típusjelzést kapták (Modernizált UV). A villamosokat az Óbudai kocsiszín állományába sorolták, majd annak bezárása után a Száva kocsiszínbe kerültek. Selejtezésük 2003-ban történt meg.[163]

FVV CSM–2[szerkesztés]

Bővebben: FVV CSM–2

A prototípus 1961-ben készült el 3720–3721-es pályaszámon (a 3720 a kocsi eleje, a 3721 a hátulja volt).[164] Októberben a kocsi végét is 3720-asra számozták át.[164] 1962–63-ban legyártották a további 28 kocsit, 1101–1128 pályaszámon (az 1101 rövid ideig 3721-es pályaszámot kapott).[165] A villamosok nagy hátránya volt, hogy a később kifejlesztett FVV CSM–4-esekkel ellentétben egy irányban tudtak közlekedni, emiatt csak olyan vonalakra lehetett kiadni, ahol csak szélsőperonos megállóhelyek, illetve a hurokvágányos végállomások voltak.[164] Az FVV összesen 38 kocsit vett volna állományba, azonban az 1129–1137-es kocsik egyből vidékre (Debrecen, Miskolc, Szeged) kerültek.[165] Ugyanerre a sorsa jutottak az 1119–1128-as pályaszámúak 1964–66-ban.[165] A Budapesten maradt kocsikat (1100–1118) 1979–80-ban selejtezték le, ezek közül három Szegedre került.[165]

FVV CSM–4[szerkesztés]

Bővebben: FVV CSM–4

A kétirányú prototípus 1963-ban készült el 3740-es (rövid időn belül 3722-es) pályaszámon.[166] A villamosnak eredetileg nyolc ajtaja volt, a középső részre a későbbiekben építettek be 1–1 ajtót.[166] A budapesti széria gyártása 1963 és 1965 között történt meg, és az 1201–1236 pályaszámon álltak forgalomba.[164] Ezek a villamosok már tíz ajtósan készültek (5–5).[164] A kocsik selejtezése 1982–83-ban történt meg, ezek közül négy kocsi (1221, 1222, 1231, 1233) vidékre került.[166]

Hungaroplan[szerkesztés]

Bővebben: Hungaroplan

A BKV-Ikarus kooperációban készült villamost 1988-ban mutatták be 3750-es pályaszámon. A villamos önhordó vázszerkezetűnek épült meg, ajtajai pedig az Ikarus 400-as családjának ajtajaival egyeztek meg. Utastere az Ikarus buszokhoz hasonlított. A homlokfal fényszórói a Wartburg, a zár- és irányjelzőlámpái pedig a Zsiguli autókkal azonosak. A villamost 2008-ban selejtezték.[167]

Nosztalgiajárművek[szerkesztés]

Lásd még: Budapesti nosztalgiajáratok
Összefoglaló táblázat
Kép Típus Darabszám Pályaszámok Gyártási év Nosztalgiaként közlekedik
L típus 1 db 436 1913 1987 óta
FVV CSM–1 1 db 3720 1961 2018 óta
FVV CSM–4 1 db 1233 (korábban 492) 1964 2012 óta
S típus 2 db 611 1908 1987 óta
1820 1907 2018 óta
V típus 1 db 1074 1912 2009 óta
G típus 1 db 2624 1906 2012 óta
K típus 1 db 2806 1911 2018 óta
Ganz UV 4 db 3873, 3885, 3888, 3898 1964 2007 óta
Ganz MUV 1 db 3430 1960 2018 óta
MWG EP pótkocsi 1 db 5869 1951 2007 óta
FP pótkocsi 1 db 6010 1954 2007 óta

L típus (436)[szerkesztés]

Bővebben: BVVV L típus

1913-ban gyártották Budapesten és a BVVV állományába került, ahol 436-os pályaszámmal látták el.[168][169] A BSZKRT-nál a 2900-as pályaszámot kapta.[168] 1956–62-ben hegyipálya üzemmódúra építették át 20 társával együtt.[168] 1962-ben ikresítették és a 2993-as kocsival együtt közlekedett.[168] 1980. június 12-én törölték az állományból.[168] A BKV 1987-ben az eredeti állapotára alakította vissza, majd a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumba szállította.[170] Az utóbbi években a BKV nosztalgiaállományát erősíti.[169]

Bengáli villamosok (1233, 3720)[szerkesztés]

Bővebben: FVV CSM–2 és FVV CSM–4

A BKV Zrt. FVV CSM–4 típusú nosztalgiavillamosát 1964-ben gyártották a Füzesi Árpád főműhelyben (a mai Kelenföld kocsiszín mellett), és még ugyanebben az évben 1233-as pályaszámon állományba vette az FVV.[166][171] 19 évig közlekedett a fővárosban, a jogutód BKV 1983. december 23-án törölte az állományából.[166] Ezután Debrecenbe került, ahol a 492-es pályaszámot kapta.[172] 2012-től nosztalgiajárműként ismét Budapesten közlekedik,[171][173] 2018-as átalakítása után ismét az eredeti formájában.[174] Több mint egy évtizedes leállást követően, 2018-ban befejeződött a prototípus FVV CSM–1-es villamos felújítása is.[175]

S típus (611, 1820)[szerkesztés]

Bővebben: BKVT S típus

A BKV Zrt. két S típusú kocsiját 1907-ben (571 → 1820 → 1714) és 1908-ban (611 → 1715) gyártotta a Schlick a BKVT-nak.[176] A BSZKRT új pályaszámrendszerének köszönhetően az 571-es kocsi az 1820-as, a 611-es kocsi pedig az 1850-es kocsiszámot kapta.[176] 1950 júniusában a két kocsit ikresítették (összekapcsolták), ekkortól 1714/15-ösként futottak 1976-os selejtezésükig.[176] Ekkor már egy éve a Közlekedési Múzeum tulajdonát képezte az 1714-es, a 611-es felújítása nem volt betervezve, azonban még is előbb lezajlott:[177] 1987-ben a gyártáskori állapotát nyerte el,[177][178] az 1820-ast pedig a BSZKRT-korszakbeli kinézetére építették át.[179]

V típus (1074)[szerkesztés]

Bővebben: BKVT V típus

A villamost 1912-ben gyártotta a Ganz a BKVT számára.[180] Acélvázasítása 1958-ban történt meg.[180] A villamost a BKV 1984. szeptember 1-jén törölte az állományából, a kocsi egyike volt az utolsó forgalomban lévő 1000-eseknek, melyeket ugyanezen a napon állítottak le.[181] 1991-ben a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum felújította és favázassá építette vissza, ezután a múzeumban állították ki.[180][182] 2009 augusztusában a BKV Budapestre hozatta, azóta nosztalgiajárműveként közlekedik.[180][182]

G típus (2624)[szerkesztés]

Bővebben: BVVV G típus

A villamost 1906-ban gyártotta Schlick-Nicholson gyár Budapesten.[183] A BVVV a kocsinak a 270-es pályaszámot adta, ezt a későbbiekben a BSZKRT megváltoztatta 2624-re.[184] A kocsit 1959-ben az FVV acélvázasította.[184] A BKV 1981. április 1-jén vonta ki a forgalomból.[184] A villamos 1986-ban Amszterdamba került és városnéző nosztalgiajáratként közlekedett egy ideig.[185] 2004 júliusában visszatért Budapestre, a Fehér úti főműhelybe.[185] 2010-ben átszállították a Zugló kocsiszínbe és megkezdődött a kocsi felújítása, amely 2012-ig tartott.[185] Azóta a BKV nosztalgiavillamosként közlekedteti.[186]

K típus (2806)[szerkesztés]

Bővebben: BVVV K típus

A 2806-os K típusú villamost 1911-ben gyártotta a Schlick,[175] forgalomba állásakor még a 382-es pályaszámon futott.[187] A BSZKRT által bevezetett négyjegyű-sorozat keretében kapta meg a 2806-os számot.[187] Az 1930-as években rekuperációs fékkel szerelték fel, aminek köszönhetően fékezés során energiát is visszanyert.[188] 1976 végén selejtezték, ezt követően az 1980-as évek végéig az azóta már felhagyott Újpest kocsiszínben tárolták, ahol állapota a fosztogatások következtében jelentősen leromlott.[188] Az 1990-es évektől Szentendrén tárolták,[188] a 2018-ban befejeződött renoválását követően a BKV nosztalgiajárműve.[175]

Ganz UV és MUV (3430, 3873, 3885, 3888, 3898)[szerkesztés]

Bővebben: Ganz UV és Ganz MUV

A BKV nosztalgiaállományában jelenleg négy UV villamos van, ezek csatlás szerint a 3873-as és a 3898-as, illetve a 3885-ös és a 3888-as kocsik. Mindegyik motorkocsit a Ganz gyártotta 1964-ben, 2007-ig menetrend szerinti utasforgalomban, azóta csak nosztalgia meneteken közlekednek.[189][190] 2018-ban a nosztalgiaflotta egy 1960-ban[191] gyártott modernizált változattal (3430-as MUV) is bővült.[192]

Karácsonyi fényvillamos[szerkesztés]
Bővebben: Karácsonyi fényvillamos#Budapest
A fényvillamos 2016 decemberében

A BKV 2009-ben két UV típusú villamosát fényfüzérekkel díszítette fel.[193] A csatolt UV szerelvény „Karácsonyi villamos” néven futott akkoriban, és a 2-es, illetve a 2A villamosvonalon lehetett vele találkozni.[193] Ez a karácsonyi díszbe öltöztetett villamos egyedülálló volt akkor Budapesten, sőt Magyarországon is.[193] A csillogó villamossal az utazóközönség 2009 óta december elejétől január elejéig találkozhat. Ugyanebben az évben mutatkozott be a 19-es vonalon is, ahol kedden és pénteken közlekedett a késő délutáni-esti időszakban.[194] 2011-ben a 2A és a 61-es vonalon járt,[195] illetve különjáratként péntekenként elment Pesterzsébetre, Kőbányára és Káposztásmegyerre, emellett bejárta Kamaraerdőt is.[196] 2012-ben a 2A, a 19-es és a 47-es vonalon fordult meg,[197] majd 2013-ban a 2-esen hétvégén, a 19-esen pedig hétköznap lehetett vele találkozni.[198] 2014-ben ugyanezen a két vonalon járt, annyi különbséggel, hogy a 2-esen járt hétköznap és a 19-esen hétvégén.[199] 2015-ben a 2-esen (általában hétköznap), a 4-esen (december 12-én, 24-én és január 2-án), a 14-esen (december 19-én) és a 47-esen (december 11-én) közlekedett.[200] 2016 januárjában fotósmenetet is szervezett a BKV: a villamos megfordult Albertfalván, Zuglóban, Kőbányán és Krisztinavárosban is.[201] 2016 december 5. és 2017. január 6. között ismét közlekedett, hétfőtől csütörtökig a 2-esen, pénteken a 19-esen, hétvégén pedig mindig más járaton.[202]

MWG EP pótkocsi (5869)[szerkesztés]

Az 5869-es pályaszámú, EP típusú pótkocsit a Magyar Waggon- és Gépgyár gyártotta Győrben, 1951-ben. Az FVV 5974-es pályaszámon állította forgalomba ugyanebben az évben, február 24-én.[203] Pályaszámát novemberben 5869-esre módosították.[203] Korábban egy másik EP típusú pótkocsi közlekedett 5869-es pályaszámmal, ezt ugyanekkor 5861-esre változtatták.[203] A második 5869-est 1964-ben tolóajtóssá alakították, ettől kezdve az UV villamosok pótkocsija volt.[203] 1968-ban levegős ajtóműködtetésű lett.[203] 2007-ig közlekedett utoljára menetrend szerinti forgalomban.[204]

FP pótkocsi (6010)[szerkesztés]

A 6010-es pályaszámú, FP típusú pótkocsit a Dunakeszi Vagongyár gyártotta 1954-ben.[205] Az FVV ugyanebben az évben, július 9-én állományba vette.[206] 1959-ben UV-pótkocsivá alakították át, majd 1973-ban levegős ajtóműködtetésű lett.[206] 2007-ig közlekedett, azóta nosztalgiajármű.[205]

Villamosvonalak[szerkesztés]

Budapest jelenlegi villamosvonalai
Viszonylat Végállomások Típus Megjegyzés
1 Bécsi út / Vörösvári út Kelenföld vasútállomás M CAF Urbos 3, Siemens Combino Supra, ČKD Tatra T5C5, ČKD–BKV Tatra T5C5K Északi irányú bővítését tervezik Aranyvölgy megállóhelyig.
1A Bécsi út / Vörösvári út Népliget M ČKD Tatra T5C5, ČKD–BKV Tatra T5C5K Csak munkanapokon, a csúcsidőszakokban közlekedik.
2 Jászai Mari tér Közvágóhíd H Ganz KCSV–7, Ganz CSMG
2B Jászai Mari tér Pesterzsébet, Pacsirtatelep Ganz KCSV–7
3 Gubacsi út / Határ út Mexikói út M CAF Urbos 3, TW 6000
4 Széll Kálmán tér M Újbuda-központ M Siemens Combino Supra
6 Széll Kálmán tér M Móricz Zsigmond körtér M Siemens Combino Supra
12 Angyalföld kocsiszín Rákospalota, Kossuth utca ČKD–BKV Tatra T5C5K A kora reggeli és a késő esti órákban a 270-es busz pótolja.
14 Lehel tér M Káposztásmegyer, Megyeri út CAF Urbos 3, ČKD–BKV Tatra T5C5K
17 Bécsi út / Vörösvári út Savoya Park CAF Urbos 3, ČKD–BKV Tatra T5C5K
19 Bécsi út / Vörösvári út Kelenföld vasútállomás M CAF Urbos 3, ČKD–BKV Tatra T5C5K
23 Jászai Mari tér Keleti pályaudvar M Ganz KCSV–7
24 Keleti pályaudvar M Közvágóhíd H TW 6000, Ganz KCSV–7
28 Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Izraelita temető TW 6000, ČKD–BKV Tatra T5C5K
28A Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Új köztemető (Kozma utca) TW 6000, ČKD–BKV Tatra T5C5K
28B Keleti pályaudvar M Új köztemető (Kozma utca) TW 6000 A 28-as villamos időszakos betétjárata mindenszentekkor.
37 Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Új köztemető (Kozma utca) TW 6000, ČKD–BKV Tatra T5C5K Kizárólag munkanapokon csúcsidőben közlekedik, egyéb időszakokban a 37A villamos jár a Sörgyárig. A külső szakaszon az egész nap közlekedő 28-as és 28A villamos helyettesíti.
37A Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Sörgyár TW 6000, ČKD–BKV Tatra T5C5K
41 Bécsi út / Vörösvári út Kamaraerdei Ifjúsági Park ČKD–BKV Tatra T5C5K, Ganz CSMG, CAF Urbos 3
42 Határ út M Tulipán utca TW 6000, CAF Urbos 3 Déli irányú bővítését tervezik a Gloriett lakótelepig.
47 Deák Ferenc tér M Városház tér Ganz CSMG
48 Deák Ferenc tér M Savoya Park Ganz CSMG Csak szombaton közlekedik.
49 Deák Ferenc tér M Kelenföld vasútállomás M Ganz CSMG
50 Határ út M Pestszentlőrinc, Béke tér TW 6000, CAF Urbos 3
51 Mester utca / Ferenc körút Nagysándor József utca TW 6000 Kizárólag munkanapokon csúcsidőben közlekedik.
51A Mester utca / Ferenc körút Koppány utca TW 6000
52 Határ út M Pesterzsébet, Pacsirtatelep TW 6000
56 Hűvösvölgy Városház tér ČKD–BKV Tatra T5C5K, CAF Urbos 3 Kizárólag munkanapokon csúcsidőben közlekedik, egyéb időszakokban az 56A villamos pótolja a Móricz Zsigmond körtérig, a Fehérvári úton pedig az egész nap közlekedő 17-es, 41-es és 47-es villamosok helyettesítik. A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
56A Hűvösvölgy Móricz Zsigmond körtér M ČKD–BKV Tatra T5C5K, CAF Urbos 3 A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
59 Szent János Kórház Márton Áron tér ČKD–BKV Tatra T5C5K A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
59A Széll Kálmán tér M Márton Áron tér ČKD–BKV Tatra T5C5K A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
59B Hűvösvölgy Márton Áron tér ČKD–BKV Tatra T5C5K Kizárólag munkanapokon a reggeli csúcsidőben közlekedik, egyéb időszakokban a hűvösvölgyi szakaszon az 56-os, 56A és 61-es villamosokkal lehet utazni. A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
60 (fogaskerekű) Városmajor Széchenyi-hegy, Gyermekvasút SGP A Széll Kálmán tér és a Normafa felé tervezik a meghosszabbítását. A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
61 Hűvösvölgy Móricz Zsigmond körtér M ČKD–BKV Tatra T5C5K, CAF Urbos 3 A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
62 Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Rákospalota, MÁV-telep TW 6000 Kizárólag munkanapokon csúcsidőben közlekedik, egyéb időszakokban a 62A villamos pótolja.
62A Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) (↓)
Kőbánya alsó vasútállomás (↑) 		Rákospalota, MÁV-telep TW 6000 Kizárólag munkanapokon közlekedik, Rákospalota felé a Mázsa térről indul.
69 Mexikói út M Újpalota, Erdőkerülő utca TW 6000, CAF Urbos 3
Budapest megszűnt villamosvonalai
A táblázatban azok a villamosjáratok nincsenek feltüntetve, melyeknek a jelzéseit ma is használják, illetve az alábbi járatok utolsó útvonala van feltüntetve! A teljes listát lásd itt: Budapest villamosvonalai
Viszonylat Végállomások Közlekedés ideje Megszűnés oka, megjegyzés
1M Bécsi út / Vörösvári út Népliget M 2020–2023 Jelzése 2023 júniusában 1A-ra módosult.
1B Bécsi út Lehel utca 2013 Tehermentesítő betétjárat volt az árvíz idején. Csak hétköznap, a reggeli csúcsidőben közlekedett.
2A Jászai Mari tér Boráros tér 1973–2013, 2015 Összevonásra került a 2-es villamossal. 2015-ben ideiglenes járatként indult újra a Lánchíd alatti villamosalagút helyreállítási munkálatai idején.
2M Jászai Mari tér Keleti pályaudvar M 2020–2023 Jelzése 23-asra módosult.
3A Marx tér (Kádár utca) Újpest, Vasúti híd 1964–1974
4A Lágymányosi lakótelep Császárfürdő 1963–1972 A 4-es villamos útvonalának rövidítése miatt megszűnt.
4B Lágymányosi lakótelep Margit híd, budai hídfő 1963–1964 Összevonásra került a 4A villamossal.
5 Flórián tér Hévízi úti lakótelep 1950–1974 Forgalmát a 18Y jelzésű autóbuszvonal vette át.
5A Zsigmond tér Széll Kálmán tér 1944
5B Flórián tér Nagyvárad tér 1944
6A Tompa utca Népszínház utca 1944
6B Rudolf tér Nyugati pályaudvar 1944
7 Margit kórház Margit híd, budai hídfő 1950–1961
7A Vörösvári út Nyugati pályaudvar 1931–1935
7i Fóti út Rákospalota, Kossuth utca 1966–1971 Korábban R jelzéssel közlekedett.
8 Újpest, István tér Január 10. tér 1955–1980 Forgalmát a 147-es busz vette át.
8A Bajcsy-Zsilinszky út Kossuth Lajos tér 1946–1947
9 Batthyány tér Budafok, Városház tér 1946–1986 A BKV kihasználatlanságra hivatkozva megszüntette.
9A Móricz Zsigmond körtér Albertfalva kitérő 1961–1972
10 Rákospalota, Kossuth utca Megyeri csárda 1977–1985 Forgalmát a 104-es buszcsalád vette át.
10A Újpest, Fóti út Rákospalota, Kossuth utca 1982–1984
10B Újpest, víztorony Egyesült Izzó 1955–1961
10É Rákospalota, Dózsa György út Újpest, forgalmi telep 1982–1984
11 Káposztásmegyer, Szilas-patak Angyalföld, Forgalmi telep 1990–1995 A 14-es betétjárataként közlekedett.
11
(éjszakai járat) 		Margit híd, budai hídfő Bécsi út 1976–1981
12A Nyugati pályaudvar Rákospalota-Újpest, MÁV-állomás 1961–1967
12M Lehel tér M Rákospalota, Kossuth utca 2017–2019 Csak hétköznap közlekedett, metrópótló villamosként.
13 Örs vezér tere Gubacsi út 1955–2001 2001-ben összevonásra került a 63-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta.
13A Nagyvárad tér Használtcikk piac 1978–1980
13B Nagyvárad tér Mázsa tér 1980 A 13-as villamos az M3-as metró építése és a Zalka Máté tér átépítése miatt 1980-ban három részre szakadt. Később a 13B helyett K jelzéssel pótlóbusz indult.
14M Lehel tér M Káposztásmegyer, Megyeri út 2017–2019 Metrópótló villamos
15 Jászai Mari tér Megyeri csárda 1940–1977 Forgalmát előbb pótlóbusz, majd 1978-ban a 79-es trolibusz vette át.
15A Jászai Mari tér Váci út 1963–1977
16 Nyugati pályaudvar Gyöngyösi utca 1956–1961
16A Eskü tér Rudolf tér 1932–1942 Jelzése 2-esre módosult.
16i Petőfi híd, budai hídfő Újpest, Fóti út 1966 Munkásjárat; 1961 és 1966 között U jelzéssel közlekedett.
17A Baross tér Bosnyák tér 1941–1942 Jelzése 27-esre módosult.
18 Széll Kálmán tér M Savoya Park 1949–2016 A budai fonódó villamoshálózat létrejöttével a 17-es és az 56-os villamos közlekedik útvonala nagy részén.
18A Albertfalva, kitérő Savoya Park 2006–2007 Az M4-es metró építése miatt a 18-as villamos megosztott útvonalon közlekedett.
19A Kelenföldi pályaudvar Gellért tér (Orlay utca) 1945
20 Üllői út Ferenc körút 1963–1977 Korábban N jelzéssel közlekedett.
20A Üllői út (Népliget) Ferenc körút 1963–1972
21 Ferenc körút Nagysándor József utca 2008–2011 Korábban 30-as jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51-esre.
21A Ferenc körút Ferencváros vasútállomás 2008–2011 Korábban 30A jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51A-ra.
22 Nagyvásártelep Boráros tér 1950–1970 1975-ig K jelzéssel pótlóbusz járt helyette, forgalmát részben a 79-es busz vette át.
22A Nagyvásártelep Közvágóhíd 1967 A Soroksári úti építkezések miatt a 22-es 1967 nyarán megosztott útvonalon közlekedett.
23A Népliget Közvágóhíd 1976–1980 Az M3-as metró II/A szakaszának építési munkálatai miatt a 23-as villamos megosztva közlekedett 1976 és 1980 között.
23i Népliget Közvágóhíd 1956 Szükség szerinti betétjáratként közlekedett.
24A Keleti pályaudvar Nagyvárad tér 1955–1957 Jelzése 27-esre módosult.
24G Keleti pályaudvar M (↓)
Hidegkuti Nándor Stadion (↑) 		Mester utca / Ferenc körút 2015–2020
25 Állatkert Thököly út 1947–1972 Forgalmát részben a 72-es trolibusz vette át.
26 Akna utca Orczy tér 1945–1956
26A Kőrösi Csoma út Orczy tér 1942–1956
27 Nagyvárad tér Keleti pályaudvar 1957–1959
27A Baross tér Városliget 1938 A Baross téri óvóhely építése miatt a 27-es 1938 októberében megosztott útvonalon közlekedett.
28C Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) Kőbányai út 21. 2011 Ideiglenes járat a 37-es pótlása alatt a 37A hétköznap esti, illetve egyes hétvégi meneteinek pótlására.
28Y Keleti pályaudvar Újköztemető 1970–1975 Temetői járat volt. 1963-tól 1969-ig 28B jelzéssel közlekedett. 1972-ben nem közlekedett.
29 Blaha Lujza tér (Népszínház utca) BNV főbejárat 1966–1995 1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100-as jelzést kapta.
29Y Baross tér (Festetics György utca) BNV főbejárat 1974–1995 1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100Y jelzést kapta.
30 Ferenc körút Nagysándor József utca 1945–2008 1994 és 1995 között a közlekedése szünetelt. 2008-ban átszámozva 21-esre, majd 2011-ben 51-esre.
30A Ferenc körút Könyves Kálmán körút 2000–2008 2008-ban átszámozva 21A-ra, majd 2011-ben 51A-ra.
31 Közvágóhíd Pestszenterzsébet, Szabótelep 1945–1995 A közvágóhídi végállomás elbontása miatt megszűnt.
31A Határ út Pesterzsébet, Pacsirtatelep 1978–1981 Temetői járat volt.
31B Határ út Pesterzsébet, Pacsirtatelep 1973 Temetői járat volt.
31É Ferenc körút Pesterzsébet, Pacsirtatelep 1946–1993 Azonos jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette.
32 Boráros tér Pesterzsébet, Szabó-telep 1945–1962
32A Közvágóhíd Pesterzsébet, Szabó-telep 1951–1952
32i Pesterzsébet, Pacsirtatelep Ganz-MÁVAG 1966–1975 1961 és 1966 között G jelzéssel közlekedett.
33 Marx tér Óbuda, Forgalmi telep 1950–1981 Az Árpád híd felújítása és a mai 1-es villamos építése miatt megszűnt, pótlására 33V jelzéssel villamospótló közlekedett 1984-ig.
33A Váci út Óbuda, Forgalmi telep 1954–1979
34 Közvágóhíd Kálvin tér 1949–1951
35 Pesterzsébet, Pacsirtatelep 1951–1953 Körjárat volt.
35A Móricz Zsigmond körtér Albertfalva, kitérő 1950–1951
36 Baross tér (Festetics György utca) Kápolna tér 1945–1994 Kihasználatlanságra hivatkozva megszüntették.
36A Orczy tér Kápolna tér 1956–1957
37B Blaha Lujza tér (Népszínház utca) Izraelita temető 2020 Kiegészítő járat Kőrösi Csoma Sándor úti vágányzár idején, a 28-as pótlására.
38 József körút Bajcsy-Zsilinszky Laktanya 1945–1970 Az M2-es metró Fehér út – Deák tér szakaszának átadásával megszűnt.
38A Bajcsy-Zsilinszky Laktanya Mezőgazdasági Kiállítás 1958 Sűrítő betétjárat az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején.
39 Keleti pályaudvar Új köztemető 1927–1932 Mindenszentekkor közlekedett.
40 Pestimre, Vasút utca Pestszentlőrinc, Béke tér 1947–1975 Forgalmát a 93Y busz vette át.
40A Kispest, Határ út Nagyvárad tér 1945
41A Kamaraerdő Bocskai út 2010 Ideiglenes járat a 2010-es BKV-sztrájk idején.
41B Kamaraerdő Budafok, forgalmi telep 1972 Majális járatként közlekedett április 30-án és május 1-jén (lásd még: 43B).
42A Madách tér Határ út 1961–1976 Az M3-as metró első szakaszának átadása miatt szűnt meg.
42B Nagyvárad tér Tóth Árpád utca 1970–1976 Temetői járat volt.
43 Nagytétény Budafok, Varga Jenő tér 1963–1983 Korábban N jelzésű HÉV-járatként közlekedett. Forgalmát a 3-as buszcsalád vette át.
43A Budatétény, Kultúrpark Budafok, Varga Jenő tér 1963–1983
43B Nagytétény Budafok, forgalmi telep 1972 Majális járatként közlekedett április 30-án és május 1-jén (lásd még: 41B).
43É Móricz Zsigmond körtér Nagytétény 1982–1983 Útvonalát a Varga Jenő (ma: Városház) térig rövidítették és a 47É jelzést kapta.
44 Zugló, Rákos-patak Baross tér, Keleti pályaudvar 1945–1995 Kihasználatlanság és rossz állapotú villamosvágányok miatt megszűnt. Újraindítását és meghosszabbítását tervezték Újpalota felé.
44A Zugló, Rákos-patak Baross tér, Keleti pályaudvar 1970–1972 1972-ben a 44-es a Keleti pályaudvarig rövidült, ezért megszűnt.
44B Széll Kálmán tér Bosnyák tér 1944 Az esti órákban pótolta a 69-es villamost.
44
(éjszakai járat) 		Zugló, Rákos-patak Baross tér 1976 A Nagy Lajos király úti pályaépítés miatt közlekedett a 68-as villamos helyett.
44Y Városliget Baross tér, Keleti pályaudvar 1970–1972 A Budapesti Nemzetközi Vásár idején közlekedett rendkívüli járatként.
45 Felszabadulás tér Keleti pályaudvar 1952–1963 Korábban 75-ös jelzéssel közlekedett. 1963-ban a 44A jelzést kapta.
45i Felszabadulás tér Keleti pályaudvar 1966–1968 1963-tól 1966-ig „D” jelzéssel közlekedett. Csak nyáron, hétvégente közlekedett.
46 Petőfi híd, budai hídfő Déli pályaudvar 1958–1962 1963-tól „D” jelzéssel közlekedett.
47A Madách tér Albertfalva, kitérő 1979 Tehermentesítő járatként közlekedett.
47B Kamaraerdei Ifjúsági Park Deák Ferenc tér M 2016–2020
47É Móricz Zsigmond körtér Budafok, Varga Jenő tér 1983–1984 Pótlására 3É jelzéssel autóbuszt indítottak.
48 Móricz Zsigmond körtér Albertfalva kitérő 1954–1957
48A Nyugati pályaudvar Albertfalva kitérő 1957–1960 Szerepét a 47-es villamos vette át.
49A Madách tér Kelenföldi pályaudvar 1960–1963
49É Moszkva tér Kelenföldi pályaudvar 1982–1996 Azonos jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette.
50A Kispest, Határ út Kispest, Villanytelep 1980–1994
51B Használtcikk piac Pestimre, Vörös fény utca 1968
52
(éjszakai járat) 		Kálvin tér Pestlőrinc, Béke tér 1956–1976 Az M3-as metró első szakaszának átadása miatt szűnt meg. A Nagyvárad tér és a Béke tér között 50É jelzéssel új járatot indítottak helyette.
52A Kispest, Határ út Pesterzsébet, Gubacsi út 1981–1983
52B Marx tér, Nyugati pályaudvar Kálvin tér 1976 Az M3-as metró Kálvin téri építési munkálatai miatt az 52-es 1976 nyarán egy hónapig megosztott útvonalon közlekedett.
53 Marx tér Határ út 1957–1963
53A Marx tér Nagyvárad tér 1957–1963
54 Nagyvárad tér Pestimre, alsó vasútállomás 1957–1961 Megszűnése után az 51-es útvonalát meghosszabbították.
55 Árpád híd Rákospalota, Kossuth utca 1945–1982 Az M3-as metró III/A (Élmunkás tér – Árpád híd) szakaszának építése miatt megszűnt.
55
(éjszakai járat) 		Árpád híd Rákospalota, Kossuth utca 1951–1982
55A Deák utca Rákospalota, Kossuth utca 1971–1974 Az Árpád úti villamosfelüljáró bontási munkálatai miatt az 55-ös villamos 3 évig megosztott útvonalon közlekedett.
56B Budagyöngye Vadaskerti utca 1983 A Szilágyi Erzsébet fasori és a Hűvösvölgyi úti vágányépítések idején az 56-os villamost az 56A és 56B járat pótolta.
57 Császárfürdő Csörsz utca 1971–1972 A szentendrei HÉV meghosszabbítási munkálatai alatt közlekedett.
58 Budagyöngye Zugliget 1955–1977 Korábban 81-es jelzéssel közlekedett. A Zugligeti úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, 1977 elején két szakaszra vágták. Megszűnése után 58V jelzéssel pótlóbuszt indítottak.
60A Keleti pályaudvar Szarvas tér 1965–1970
61A Móricz Zsigmond körtér Vitézek tere 1945
63 Örs vezér tere Mexikói út 2000–2001 2001-ben összevonásra került a 13-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta.
64 Füredi út Bosnyák tér 1933–1979 1980 elejéig pótlóbusz közlekedett helyette, forgalmát a 82-es trolibusz vette át.
64A Mogyoródi út Bosnyák tér 1960–1964
65 Pestújhely, MÁV-telep Rákospalota, Czabán Samu tér 1954–1980
65
(éjszakai járat) 		Pestújhely, MÁV-telep Rákospalota, Czabán Samu tér 1954–1980
65A Rákospalota, Pestújhely Thököly út 1965–1970
66 Nagyszombat utca Móricz Zsigmond körtér 1945–1971 A Nagyszombat utcai hurok elbontása miatt megszűnt.
66A Török utca Boráros tér 1950–1952
67 Baross tér, Keleti pályaudvar Rákospalota, MÁV-telep 1945–1997 A Mexikói úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, pótlására a 67V jelzéssel pótlóbusz indult.
67A Baross tér, Keleti pályaudvar Rákospalota, MÁV-telep 1970–1972 Az M2-es metró második szakaszának átadása miatt a 67-es útvonala a betétjárat útvonalára rövidült le.
68 Keleti pályaudvar Örs vezér tere 1945–1976 A Nagy Lajos király úti pályafelújítás ideje alatt szünetelt, majd a munkálatok befejeztével a villamos nem indult újra.
68A Mogyoródi út Március 15. tér 1969–1970
68
(éjszakai járat) 		Baross tér Március 15. tér 1972–1976 A 68-as járattal együtt a Nagy Lajos király úti vágányépítés miatt 1976 januárjától szünetelt, helyette a 44-es villamos közlekedett éjszaka. A felújítás befejeztével az éjszakai 68-as nem indult újra, az éjszakai 44-es is megszűnt, pótlásukra a 89A járatot hosszabbították meg az Örs vezér teréig.
69A Mexikói út Rákospalota MÁV-telep 1997 A 67-es részleges pótlására indult.
69
(éjszakai járat) 		Baross tér, Keleti pályaudvar Újpalota, Erdőkerülő utca 1973–1980 173É jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette.
71 Baross tér Berlini tér 1915–1939
72 Óbudai kocsiszín Margit híd, budai hídfő 1945–1950 A Lajos utcai villamosközlekedés felszámolása miatt szűnt meg.
72A Zsigmond tér Batthyány tér 1946–1947
73 Boráros tér Óbuda, Vörösvári út 1921–1933
75 Keleti pályaudvar Március 15. tér 1945–1952 Jelzése 45-ösre módosult.
75A Keleti pályaudvar Hadnagy utca 1932
76 Keleti pályaudvar Déli pályaudvar 1933–1944
77 Nyugati pályaudvar Szépilona 1926–1930
79 Nyugati pályaudvar Városmajor 1915–1926
80 Etele tér, Kelenföldi pályaudvar Szent János kórház 1999 A Déli pályaudvar építési munkálatai alatt közlekedett.
81 Moszkva tér Zugliget 1945–1955 Jelzése 58-asra módosult.
81A Széll Kálmán tér Szépilona 1945
83 Moszkva tér Hűvösvölgy 1945–1955 Jelzése 56-osra módosult.
85 Hermina út Rácfürdő 1920
87 Újpest kocsiszín Megyeri csárda 1945–1954 A 10-es villamos meghosszabbodása miatt megszűnt.
87A Újpest, vasúti híd Fóti út 1947–1954
88 Kálvin tér Nagyvásártelep 1947–1949 Jelzése 33-asra módosult.
88A Boráros tér Nagyvásártelep 1943–1944
89 Kálvin tér Nagyvásártelep 1946–1949 Jelzése 34-esre módosult.
90 Marx tér Rákospalota, Kossuth utca 1939–1955 Jelzése 12-esre módosult.
90A Újpest, Széchenyi tér Rákospalota, MÁV-állomás 1950–1953 Jelzése 62-esre módosult.
91 Marx tér MÁV Landler Jenő Üzem 1939–1955 Jelzése 14-esre módosult.
91A Újpest kocsiszín Istvántelki főmühely 1946–1955 Éjszakai járat volt.
92 Nyugati pályaudvar Újpest, Szent István tér 1945–1952
92A Nyugati pályaudvar Béke tér 1947–1952
93 Megyeri út Újpest, Szent István tér 1945–1955
100 Blaha Lujza tér (Népszínház utca) BNV főbejárat 1996
100Y Baross tér, Keleti pályaudvar BNV főbejárat 1996
118 Budagyöngye Albertfalva, kitérő 2003–2007 Lényegében a 18-as betétjárata volt, megszűnése előtt BKV Plusz megjelölést kapott.
A Nyugati pályaudvar Újpest, községháza 1896–1939 Jelzése 90-esre módosult.
B Újpest, Városháza Megyeri kápolna 1920–1939 Jelzése 93-asre módosult.
C Nyugati pályaudvar Istvántelki főmühely 1907–1939 Jelzése 91-esre módosult.
D Petőfi híd, budai hídfő Déli pályaudvar 1963–1966 Jelzése 45i-re módosult.
E Istvántelki főmühely (körjárat) 1907–1914
F Aréna út Lehel utca 1907–1916
G Ganz-MÁVAG gyár Pesterzsébet, Nagy Sándor utca 1961–1966 Jelzése 32i-re módosult.
H Nyugati pályaudvar Keleti pályaudvar 1907–1923
J Nyugati pályaudvar Újpest, városháza 1920–1939 Jelzése 92-esre módosult.
L Ganz-MÁVAG Pesterzsébet, Nagy Sándor utca 1961–1966 Jelzése 29-esre módosult.
M Baross tér Mezőgazdasági Kiállítás 1958 Ideiglenes járat az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején.
N Ganz-MÁVAG gyár Ferenc körút 1963 Jelzése 20-asre módosult.
R Rákospalota, Kossuth utca Újpest, Fóti út 1961–1966 Jelzése 7i-re módosult.
S Baross tér Mezőgazdasági Kiállítás 1954 Ideiglenes járat az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején.
U Petőfi híd, budai hídfő Újpest, Fóti út 1961–1966 Jelzése 16i-re módosult.

A villamosvonalak számozása[szerkesztés]

Budapest legmagasabb viszonylatszámú menetrend szerinti villamosjárata a 118-as volt, amely 2003 és 2007 között közlekedett

A budapesti villamosvonalakat 1910 óta számozzák, jelenleg az 1-től 69-ig terjedő intervallumban. (E szabály alól 1955 óta lényegében csak öt kivétel volt: a Déli pályaudvar felújítása idején, 1999-ben néhány hónapig közlekedő 80-as; a korábban 29-es és 29Y-ként ismert, de a Budapesti Nemzetközi Vásár 100. évfordulója alkalmából 1996-ban 100-as és 100Y jelzést viselő viszonylatok; a 18-as betétjárata, a néhány évig üzemelt 118-as villamos, illetve 2015 és 2018 között az 1956-os forradalom évfordulójához kapcsolódóan október végén 1956-os jelzéssel közlekedő járat.) Az alapjáratnál rövidebb, de nem eltérő betétjáratokat az alapjárat száma mellett egy A betűvel jelölik (pl. az 59-es villamos betétjárata 59A.) Korábban az alapjárathoz hasonló viszonylatokat (elágazójáratokat) „Y”-nal jelölték, ezt a jelzésfajtát utoljára 1996-ban használták (100Y). Az „i” jelzés a munkásjáratokat jelentette, ezek főként az 1960-as és 1970-es években közlekedtek. A „B” betétjárati jelzést 2016-tól azok a vonalak kapják, amelyek az alapjáratot hivatottak kiegészíteni hosszabb vagy kissé eltérő útvonalon (2B, 59B). A temetői járatok is a B jelzést kapják, melyek csak mindenszentek környékén közlekednek (28B, korábban 37B). Az M3-as metró felújítása idején alternatív utazási irányokat megcélzó „M” végződésű villamosjáratok is indultak 2017 és 2019 között 12M és 14M, 2020 és 2023 között pedig 1M és 2M jelzéssel.[207][208] A számozott vonalak mellett korábban betűjelzést viselők is közlekedtek, ezeket 2018-ban utoljára a huzamosabb ideig közlekedő DH és TH nosztalgiavonalak, illetve az egy vagy néhány napig – általában hétvégén vagy ünnepnapokon –, előre meghirdetett menetrend szerint közlekedő nosztalgiajáratok. 2008-ig a fogaskerekű vasút nem volt számozott vonal, azóta 60-as jelzéssel közlekedik.[209]

2008-ban jóformán a teljes tömegközlekedési hálózatot átszámozták, egyértelműsítették, így nem fordulhat elő azonos számozású autóbusz- és villamosvonal.[209]

2014-ig a villamospótló járatokat az adott villamosvonal számával és egy V betűvel jelölték, azonban 2014-től a villamospótló autóbuszok csak az adott villamosvonal számát használják, a V betű megszűnt a jelölésben.[210][211] A villamospótlási célú, ideiglenes járat- vagy szakaszösszevonások esetén a járatszámokat kötőjellel kombinálva használják, pl. 18–47 (villamospótló számozása), illetve 2015 szeptemberében az 1–18-as, az 1–41-es és az 1–47-es villamosok közlekedtek összevont járatként.[212]

Jelzések[szerkesztés]

Végződés Jelentése Példa
Napjainkban is használatosak
nincs Alapjárat 6, 41
A Az alapjáratnál rövidebb útvonalon közlekedő, jellemzően sűrítő vagy kis forgalmú időszakokban pótló viszonylat. 28A, 51A
B Az alapjárattal nagyrészt megegyező útvonalon közlekedő kiegészítő járat. Korábban (ha az A jelzés foglalt volt) betétjáratokat is jelöltek B-vel. 28B
N Nosztalgiajárat, a viszonylatszám előtt van feltüntetve N2, N19
Egykori végződések
C Egyszeri alkalommal (2011) használták, A-val egyenértékű betétjárat. 28C
É Éjszakai járat, 1982–1997 között használták. 10É, 49É
G A menetrend szerint utasokat szállító, kocsiszínből ki- vagy beálló csonkameneteket jelölte. 24G
i Időszakos járat, kizárólag gyári műszakváltásokkor. 1956-ban, illetve az 1960–70-es években használták. 7i
M Alternatív utazási irányokat megcélzó viszonylatok az M3-as metróvonal felújítása idején. 2M, 12M
Y Az alapjárattal nagyrészt azonos útvonalon haladó, de eltérő végpontig közlekedő (Y-alakban elváló) elágazójárat. 28Y, 29Y

Kocsiszínek[szerkesztés]

Bővebben: Budapesti villamoskocsiszínek listája

A budapesti villamosok a művészetben[szerkesztés]

A budapesti villamosok számos írót, költőt, zenészt, festőt stb. ihlettek meg az évtizedek során.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Budapest első villamosvonala, az 1887-ben átadott nagykörúti próbavillamos, a mainál (1435 mm) keskenyebb, 1000 mm nyomtávolságú volt. A magyar főváros első normál nyomtávolságú villamosvonala az 1889-ben átadott Baross utcai vonal volt.[11]
  • Budapest első csuklós villamostípusa az FVV CSM–2-es volt, a kocsik 1961 és 1980 között közlekedtek a fővárosban.[165]
  • A főváros leghosszabb ideig közlekedő villamostípusa az „F” típus volt, a legöregebb kocsi életkora az állományból törlés idején 79–80 év volt.[228][229] A villamosok beszerzése 1904–05-ben történt meg, az utolsó kocsit pedig 1984-ben selejtezték.[228][229]
  • A 2006–07-ben beszerzett Siemens Combino Supra típusú villamosok érkezésükkor (2006) a világ leghosszabb utasszállító villamosainak számítottak.[230] A BKV a saját rekordját 2016-ban, a CAF Urbos 3 típusú villamosok 9 modulos változatának beszerzésével döntötte meg.[231]
  • 2012-ben a National Geographic a 2-es villamosvonalat 7. helyen beválasztotta a világ tíz legszebb villamosvonala közé.[232]
  • A nagykörúti 4-es és 6-os villamos Európa legforgalmasabb villamosvonala, naponta közel 200 000 ember veszi igénybe.[233]

Képek[szerkesztés]

  • 75-ös villamos az 1930 előtti évekből
    75-ös villamos az 1930 előtti évekből
  • Az 1944. november 4-én felrobbantott Margit híd
    Az 1944. november 4-én felrobbantott Margit híd
  • Az ’56-os forradalomban megrongálódott kocsik egyike
    Az ’56-os forradalomban megrongálódott kocsik egyike
  • A tujázás[* 8] elterjedt volt az 1960-as és ’70-es évekig
    A tujázás[* 8] elterjedt volt az 1960-as és ’70-es évekig
  • A Baross téri villamos-végállomás
    A Baross téri villamos-végállomás
  • Villamosok az Újpest kocsiszínnél 1974-ben
    Villamosok az Újpest kocsiszínnél 1974-ben
  • V típusú villamos az egykori Moszkva téri hurokban
    V típusú villamos az egykori Moszkva téri hurokban
  • Hóseprő Mukik a Rákóczi hídon 2015-ben
    Hóseprő Mukik a Rákóczi hídon 2015-ben
  • A "tanuló Tatra" az 1-es vonalon 2015-ben
    A "tanuló Tatra" az 1-es vonalon 2015-ben
  • Az 1467-es Ganz CSMG a Vigadó téren
    Az 1467-es Ganz CSMG a Vigadó téren
  • TW 6000-es villamos a 28B vonalon
    TW 6000-es villamos a 28B vonalon
  • Az 1325-ös KCSV–7-es a Fővám térnél
    Az 1325-ös KCSV–7-es a Fővám térnél
  • A 2205-ös CAF a 19-es vonalon 2016-ban
    A 2205-ös CAF a 19-es vonalon 2016-ban
  • Nyugati pályaudvar, Combino villamos
    Nyugati pályaudvar, Combino villamos
  • Tatra villamos és a Körszálló
    Tatra villamos és a Körszálló

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A Mária utca – Ősz utca – Viola utca – Vasút utca útvonalon.
  2. ↑ Rókus kórház – Pestszentlőrinc; Blaha Lujza tér – Pesterzsébet, Piac (ma Szent Erzsébet) tér; Nyugati pályaudvar – Rákospalota; Nyugati pályaudvar – Óbuda
  3. ↑ 6, 11, 28, 31, 43, 49, 50, 55, 69; ezek közül a 31-es, a 43-as, a 49-es és a 69-es útvonala tért csak el a nappali járattól.
  4. ↑ 14, 28, 31É, 49É – É jelzést csak a nappalihoz képest eltérő útvonalon közlekedők kaptak.
  5. ↑ Eredetileg 1969–71-es gyártású Ganz GCSM–1 és CSMG–2 típusok
  6. ↑ Eredetileg 1978–84 között gyártott ČKD Tatra T5C5-ösök
  7. ↑ A 2041-es pályaszámú villamos a 2022 decemberében ráfutásos balesetben érintett 2014-es és 2026-os kocsi ép moduljaiból készült.
  8. ↑ Tujázni: a villamos (jellemzően hátsó) ütközőjén szabálytalanul utazni

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Munkásjegy és tetőkarzat: 150 éve indult a pesti lóvasút. origo.hu, 2016. július 30. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  2. ↑ a b c d Ásványi Szabolcs: Lóvasutak Pest-Budán. mnl.gov.hu, 2016. július 28. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  3. ↑ a b c d e f g A BKV története 1. rész: A közösségi közlekedés kialakulása. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2008. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  4. ↑ a b 150 éve indult útjára az első lóvasút. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  5. ↑ a b c d e A Fővárosi Villamosvasút története - 1. rész. YouTube
  6. ↑ a b c Nyargonc a Margit hídon. iho.hu, 2018. április 11. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  7. ↑ A Szépilona kocsiszín története. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  8. ↑ a b c d e f 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  9. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 6. oldal
  10. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 7. oldal
  11. ↑ a b c d e f g h i j Legát–Nagy–Zsigmond 2010 8. oldal
  12. ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 64. oldal
  13. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 42. oldal
  14. ↑ a b Másfél évszázad III. belső borító
  15. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 292. oldal
  16. ↑ a b c d e Legát–Nagy–Zsigmond 2010 294. oldal
  17. ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 10. oldal
  18. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 220. oldal
  19. ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 12. oldal
  20. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 102. oldal
  21. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 220. oldal
  22. ↑ A dél-pesti közúti vasút krónikája. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  23. ↑ Németh Zoltán Ádám: Iránymutató (1910. november). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  24. ↑ Pesti Hírlap, 32. évfolyam, 281. szám. Pesti Hírlap (az Arcanumon), 1910. november 25. (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
  25. ↑ Legát 2008 17. oldal
  26. ↑ Legát 2008 18. oldal
  27. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 15., 72., 98., 118., 128., 142., 166., 188., 198., 200., 207., 216., 224., 244., 246., 254., 258., 262., 281., 284., 286. oldal
  28. ↑ BSzKRt. menetrend – Érvényes: 1930. szeptember 15.-től. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  29. ↑ a b c Németh Zoltán Ádám: A BSzKRt sínautóbuszai és sínautói. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  30. ↑ Németh Zoltán Ádám, Tóth Ferenc: Középbejáratú ikerkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  31. ↑ Németh Zoltán Ádám, Tóth Ferenc: Középbejáratú távkapcsolású motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  32. ↑ Németh Zoltán Ádám, Tóth Ferenc: Középbejáratú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  33. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 65. oldal
  34. ↑ 100 éves a villamos Első rész . YouTube
  35. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 40. oldal
  36. ↑ Legát 2008 178. oldal
  37. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 57., 67., 89–90., 97., 121., 130., 142., 210. oldal
  38. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 67. oldal
  39. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 57. oldal
  40. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 172. oldal
  41. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 34. oldal
  42. ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 81. oldal
  43. ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 261. oldal
  44. ↑ Legát 2008 96. oldal
  45. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 113. oldal
  46. ↑ Legát 2008 44., 48–50. oldal
  47. ↑ Legát 2008 24–25., 56. oldal
  48. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 186., 278–279. oldal
  49. ↑ a b c Legát–Nagy–Zsigmond 2010 61–62. oldal
  50. ↑ a b c d Legát–Nagy–Zsigmond 2010 106. oldal
  51. ↑ a b Változások 1970–1979. villamosok.hu. [2017. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  52. ↑ a b Kemsei Zoltán: Mit rejt egy negyvenéves füzet?. iho.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  53. ↑ Változások 1980–1989. villamosok.hu. [2017. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  54. ↑ Németh Zoltán Ádám: 1980-as Forgalmi Szolgálati Utasítás (FSZU). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  55. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 26., 70., 75., 174., 241. oldal
  56. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 26., 241. oldal
  57. ↑ Németh Zoltán Ádám: 1982-es Forgalmi Szolgálati Utasítás (FSZU). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  58. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 70. oldal
  59. ↑ Fejes Balázs: Kispest kocsiszín. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  60. ↑ Fejes Balázs: Újpest kocsiszín. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  61. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 16. oldal
  62. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 87. oldal
  63. ↑ Metró helyett jár a villamos Káposztásra. iho.hu, 2016. december 14. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  64. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 279. oldal
  65. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 101. oldal
  66. ↑ Varga Ákos Endre: Pesterzsébet elvesztett vágányai I.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  67. ↑ a b Legát–Nagy–Zsigmond 2010 91. oldal
  68. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 141. oldal
  69. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 247. oldal
  70. ↑ Fortepan 130583. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
  71. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 41. oldal
  72. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 189. oldal
  73. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 193. oldal
  74. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 57., 263. oldal
  75. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 199., 226. oldal
  76. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 180. oldal
  77. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 205., 270. oldal
  78. ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010 158. oldal
  79. ↑ A BKV 1980-as menetrendi tájékoztatója, 250. oldal
  80. ↑ Fejes Balázs: Az 1990-ben közlekedett villamos viszonylatok és azok jellemzői. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  81. ↑ Fejes Balázs: Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (1997). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  82. ↑ a b Legát 2008 28. oldal
  83. ↑ a b c d e f Fejes Balázs: Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (2000–2009). villamosok.hu/balazs. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  84. ↑ a b Fejes Balázs: A 4-es metró építéséhez kapcsolódó vágányzárak a Fehérvári úton. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  85. ↑ Fejes Balázs: A 4-es metró építéséhez kapcsolódó vágányzárak a pesti rakparton. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  86. ↑ a b Fejes Balázs: A 4-es metró építéséhez kapcsolódó vágányzárak a Kiskörúton. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  87. ↑ a b c d Fejes Balázs: Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (2010–2019). villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  88. ↑ Tovább bővítjük a kerékpárszállítási lehetőséget a budapesti tömegközlekedési hálózaton. Budapesti Közlekedési Központ, 2013. szeptember 17. [2018. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  89. ↑ Tovább bővül a kerékpárszállításra alkalmas járatok száma. Budapesti Közlekedési Központ, 2017. augusztus 24. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  90. ↑ Bővül a kerékpárszállítás lehetősége a budai fonódó villamoshálózaton. Budapesti Közlekedési Központ, 2020. május 22. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  91. ↑ a b EU-s igen az 1-es és 3-as villamos felújítására. iho.hu, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  92. ↑ a b c d 1-es és 3-as villamos fejlesztése. Budapesti Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  93. ↑ Kezdődik az 1-es villamos vonalának felújítása. Budapesti Közlekedési Központ. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  94. ↑ Elkezdődött a 3-as villamosvonal rekonstrukciója – Forgalmi változások. Budapesti Közlekedési Központ, 2013. október 31. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  95. ↑ a b Újra teljes vonalán jár a 3-as villamos. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 29. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  96. ↑ Gyorsabban, kényelmesebben az 1-es villamos teljes, felújított vonalán. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. november 21. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  97. ↑ a b c Fejes Balázs: Az 1-es és 3-as villamosvonalak rekonstrukciójához kapcsolódó ütemezett vágányzárak – 1-es villamos felújítása. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  98. ↑ a b c Fejes Balázs: Az 1-es és 3-as villamosvonalak rekonstrukciójához kapcsolódó ütemezett vágányzárak – 3-as villamos felújítása. villamosok.hu/balazs. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  99. ↑ a b c d Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása. Budapesti Közlekedési Központ. [2016. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  100. ↑ a b c Mérföldkőhöz érkezett az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” tárgyú uniós finanszírozásból megvalósuló projekt. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. október 17. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  101. ↑ a b Így éri el jövő év végére Kelenföldet az 1-es villamos. magyarepitok.hu, 2017. november 3. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
  102. ↑ Az 1-es villamosvonal meghosszabbításához kapcsolódó XI. kerületi közlekedési változásokról. Budapesti Közlekedési Központ, 2019. május 13. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  103. ↑ Átadásra került az 1-es villamos Kelenföld vasútállomásig meghosszabbított szakasza. Budapesti Közlekedési Központ, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
  104. ↑ a b c d Budai fonódó villamoshálózat. Budapesti Közlekedési Központ. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  105. ↑ Ne hagyjuk mondvacsinált érvek miatt veszni a budai villamosösszekötést!. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  106. ↑ Jövő nyárig pótlóbusz jár a 17-es villamos helyett – Nyáron a Budai fonódó munkálatai is elkezdődnek. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. április 15. [2016. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  107. ↑ a b c A BKK bemutatja a budai fonódó villamoshálózat forgalmi rendjét. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. január 5. [2016. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  108. ↑ Május 23-án indul a pesti fonódó villamoshálózat I. ütemének kivitelezése. iho.hu, 2020. május 18. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  109. ↑ Új villamosvágány épül a Soroksári út és a Haller utca csomópontjában, változik a közúti és a közösségi közlekedési rend. Budapesti Közlekedési Központ, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  110. ↑ Átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét. BKK, 2020. november 6. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  111. ↑ Átszállás nélkül Pesterzsébetről a belvárosba – szombaton indul a 2B villamos. BKK, 2022. augusztus 12. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  112. ↑ A 3-as villamos tervezett meghosszabbítása. budapest13.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  113. ↑ a b 3-as villamos gyűrű északi meghosszabbítása. Budapest Fejlesztési Központ. [2022. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  114. ↑ Tízmilliárd forintnál is többet költhetnek a szuperkórházhoz vezető villamosra. hvg.hu, 2017. augusztus 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  115. ↑ Villamost kérnek az újbudai intézményhez. Magyar Idők, 2017. augusztus 9. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  116. ↑ Villamost is terveznek a szuperkórházhoz. Index.hu, 2017. augusztus 9. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  117. ↑ Villamossal a kórházba. iho.hu, 2017. augusztus 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  118. ↑ Szabó Zsolt: Újbudai ötletek a szuperkórház megközelítésére. mno.hu, 2017. augusztus 14. [2018. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  119. ↑ A 42-es villamosvonal fejlesztése. Budapesti Közlekedési Központ, 2011. augusztus 25. [2017. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  120. ↑ 42-es villamos meghosszabbítása. Budapesti Közlekedési Központ. [2017. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  121. ↑ a b Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos. zuglo.hu, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  122. ↑ a b Villamos Újpalotára, a külső Bécsi útra, fogaskerekű a Széll Kálmán tértől a Normafáig. origo.hu, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  123. ↑ 2017. április 5-i Közgyűlés. infoszab.budapest.hu. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  124. ↑ A Deákról vezetnék be a villamost a Kopaszi-gátra – mutatjuk, mi épül Dél-Budán. forbes.hu, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  125. ↑ BudaPart – Közlekedési kapcsolatok. budapart.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  126. ↑ Kibővül a Budai fonódó villamoshálózat. iho.hu, 2021. február 13. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  127. ↑ Eldőlt, ki tervezi a budai fonódó villamoshálózat második ütemét. Magyar Építők, 2021. április 16. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  128. ↑ a b „Orbán Viktort nem torrenten töltötték le nekünk”. Magyar Hang, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  129. ↑ a b Indul a villamosvonal tervezése a Galvani hídon. Budapest Fejlesztési Központ, 2021. március 10. [2022. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  130. ↑ a b Új Duna-híd villamoshálózata. Budapest Fejlesztési Központ. [2022. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  131. ↑ a b c d Ganz CSMG és Ganz KCSV–7 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  132. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Járművek. online.winmenetrend.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  133. ↑ a b c d e Tatra T5C5 és Tatra T5C5K járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  134. ↑ a b c d e f g h DÜWAG TW 6000 és LHB TW 6000 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  135. ↑ Siemens Combino Supra járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  136. ↑ a b CAF Urbos 3 járműállomány. Hajtó Bálint. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  137. ↑ a b c d Ganz nyolctengelyes csuklós villamos motorkocsi. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  138. ↑ a b A korszerűsített hajtásrendszerű Ganz csuklós villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  139. ↑ a b c Tatra T5C5 típusú villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  140. ↑ A Tatra T5C5K2 újdonságai a Villamosoktatás honlapon. villamosoktatas.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  141. ↑ A TW 6000-es típusú hannoveri villamos – A BKV 1500-asa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  142. ↑ Újabb hannoveri villamosok érkezhetnek. index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  143. ↑ Újabb kontingens Hannoverből. Kemsei Zoltán (iho.hu). (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  144. ↑ Megkezdi utasforgalmi próbaüzemét a korszerűsített 1624-es pályaszámú TW villamos. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  145. ↑ a b c d A budapesti Combino villamosok. villamosok.hu. [2007. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  146. ↑ a b Szobai klíma kerül a Combinókba. mno.hu, 2007. július 20. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  147. ↑ Miért nincs klíma a bécsi villamoson? És a pestin?. Index.hu, 2006. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  148. ↑ Combinók: ajtóhelyreigazítás. Index.hu, 2006. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  149. ↑ FUTÁR-t és kamerarendszert kaptak a Combino villamosok. Budapesti Közlekedési Központ, 2018. március 1. [2018. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 3.)
  150. ↑ 37 helyett 47 darab új villamos érkezik Budapestre. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. március 3. [2014. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  151. ↑ PDF olvasó. www.magyarkozlony.hu. (Hozzáférés: 2016. május 28.)
  152. ↑ Újabb akadálymentes villamosok és trolibuszok állnak forgalomba Budapesten. Budapesti Közlekedési Központ, 2015. december 2. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  153. ↑ További 26 vadonatúj villamos és 60 trolibusz érkezhet Budapestre. Budapesti Közlekedési Központ, 2017. november 20. (Hozzáférés: 2018. március 3.)
  154. ↑ A nagy CAF húzd meg, ereszd meg. iho.hu, 2020. október 11. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  155. ↑ CAF-átadó Facebook-poszt. BKK Facebook-oldal, 2020. október 12. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  156. ↑ Munkába állt a legfiatalabb villamos. bkk.hu, 2021. április 1. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  157. ↑ Újabb CAF-villamosok érkeznek 2024-től. bkk.hu, 2022. október 26.
  158. ↑ Aradi-Hankó Péter: Nem holnap fogják elárasztani a CAF villamosok a fővárost. Budapest Főváros Önkormányzata, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  159. ↑ Megjelennek a baszkok a hűvösvölgyi vonalon is. iho.hu, 2023. június 15. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
  160. ↑ a b c A 3600-as motorkocsik állománya. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  161. ↑ Németh Zoltán Ádám: A 3600-as kocsik és az UZ-k. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  162. ↑ Miért hívták Stukának a villamost?. hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  163. ↑ Modernizált UV (MUV) típusú villamos motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  164. ↑ a b c d e Az FVV "házi" csuklós villamos. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  165. ↑ a b c d e A házi csuklósok listája – Budapest, 1100-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  166. ↑ a b c d e A házi csuklósok listája – Budapest, 1200-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  167. ↑ BKV-Hungaroplan kísérleti hattengelyes csuklós villamos motorkocsi. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  168. ↑ a b c d e Németh Zoltán Ádám: BVVV 2500-3000-esek állománya – 2900-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  169. ↑ a b Nosztalgia járművek – 436. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  170. ↑ A 2900-as és 3000-es motorkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  171. ↑ a b Nosztalgia járművek – 492. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  172. ↑ A házi csuklósok listája – Debrecen. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  173. ↑ Újra Bengáli Budapesten!. hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  174. ↑ Varga Ákos Endre (Hamster): Bengáli az éjszakában. hamster.blog.hu, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  175. ↑ a b c Varga Ákos Endre (Hamster): Előzetes: budapesti tuják feltámadás közben. hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  176. ↑ a b c BKVT S típusú villamosok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  177. ↑ a b A BKVT S típusú motorkocsija. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  178. ↑ Nosztalgia járművek – 611
  179. ↑ BKV Zrt. Muzeális villamos felújítása. nast.hu. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  180. ↑ a b c d Nosztalgia járművek – 1074. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  181. ↑ BKVT V típus (1000-es sorozat). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  182. ↑ a b Nosztalgia villamosok és járműparádé Kamaraerdőben. villamosfoto.fw.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  183. ↑ Nosztalgia járművek – 2624. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  184. ↑ a b c Németh Zoltán Ádám: BVVV 2500-3000-esek állománya – 2600-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  185. ↑ a b c A 2624-es - Budapest "új" nosztalgiavillamosa. hampage.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  186. ↑ Villamosparádé november 25-én (programajánló). hamster.blog.hu. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  187. ↑ a b Németh Zoltán Ádám: BVVV 2500-3000-esek állománya – 2800-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  188. ↑ a b c Németh Zoltán Ádám: A BVVV G és K típusú motorkocsijai. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  189. ↑ Nosztalgia járművek – 3898-3873. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  190. ↑ Nosztalgia járművek – 3885-3888. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  191. ↑ Fejes Balázs: Ganz UV/MUV járműállomány. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  192. ↑ Szombaton fotósmenet MUV nosztalgiavillamossal. Budapesti Közlekedési Zrt., 2018. november 14. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  193. ↑ a b c Karácsonyi díszbe öltözött a BKV is. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  194. ↑ Karácsonyi „fényvillamos”. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  195. ↑ Karácsonyi fényvillamos. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2012. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  196. ↑ „Mindig péntek”. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2012. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  197. ↑ Fényvillamos 2012-ben is!. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  198. ↑ Ötödik alkalommal indult útjára a fényvillamos. Budapesti Közlekedési Központ. [2017. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  199. ↑ Az év utolsó hónapjában is útra kelnek nosztalgiajárataink. Budapesti Közlekedési Központ. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  200. ↑ Fényvillamos 2015-ben is. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  201. ↑ Január 9-én este fotós nosztalgiajáratként közlekedik a fényvillamos. Budapesti Közlekedési Központ. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  202. ↑ Még több vonalra visz ünnepi hangulatot az idei fényvillamos. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  203. ↑ a b c d e 5800-5900-as sorozatú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  204. ↑ Nosztalgia járművek – 5869. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  205. ↑ a b Nosztalgia járművek – 6010. Budapesti Közlekedési Zrt.. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  206. ↑ a b A 6000-es sorozatú pótkocsik. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  207. ↑ Közösségi közlekedés az M3-as metró felújításának idején. bkk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  208. ↑ Így közlekedhetünk az M3 metró középső szakaszának felújítása idején. BKK, 2020. október 26. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  209. ↑ a b BKV Zrt. (2008. augusztus). „Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától” (PDF). tájékoztató füzetek, 2. o. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  210. ↑ Ismét változott az 1-es villamos pótlása, ütemterv szerint folytatódik a felújítás. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. április 9. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  211. ↑ Tart a felújítás az 1-es villamos zuglói szakaszán is. Budapesti Közlekedési Központ, 2014. június 6. [2017. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  212. ↑ Szeptember 21-e és 27-e között vágányépítési munkák miatt jelentősen változik több dél-budai villamosjárat közlekedése. Budapesti Közlekedési Központ. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  213. ↑ Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  214. ↑ Csákányi László – Hétre ma várom a Nemzetinél. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  215. ↑ Lány a villamoson. YouTube
  216. ↑ Csavarog a villamos. YouTube
  217. ↑ 61-es villamos. inaplo.hu. [2017. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  218. ↑ Gallai Péter–Fábri Péter: A híd felé. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  219. ↑ Kati és a Kerek Perec: Villamos szerelem. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  220. ↑ Kiss Manyi – A 46-os sárga villamoson. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  221. ↑ László Gyula: A csavargó villamos. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  222. ↑ Mándy Iván: A villamos. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  223. ↑ Nagy Lajos: A villamos-állat (a Képtelen természetrajzból). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  224. ↑ Örkény István: Fohász. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  225. ↑ Presser Gábor: Altatódal felnőtteknek (Holnap jön egy villamos). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  226. ↑ Presser Gábor: A villamos kettőt csöngetett. zeneszoveg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  227. ↑ Az első villamos. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  228. ↑ a b Németh Zoltán Ádám: A BVVV F és H típusú (2500-as és 2700-as) motorkocsija. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  229. ↑ a b Németh Zoltán Ádám: BVVV 2500-3000-esek állománya – 2500-asok. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  230. ↑ Hosszú, hosszabb, leghosszabb. Károly Szabolcs, iho.hu, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  231. ↑ Forgalomba állt ma a világ leghosszabb villamosa az 1-es vonalán. Index.hu, 2016. március 31. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  232. ↑ Top 10 Trolley Rides. National Geographic. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  233. ↑ Húsvét után jön a nagykörúti káosz. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)

Források[szerkesztés]

  • ↑ Másfél évszázad III. 1987: Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  • ↑ Legát 2008: Legát Tibor: Közlekedik a főváros. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2008. ISBN 9789637052774  
  • ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_villamosvonal-hálózata&oldid=26796496”