Portál:Budapest
Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. Az egyik első ismert települése Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. A 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.
A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja. Bővebben Budapestről
- A portál karbantartását a Budapest-műhely végzi. Csatlakozz te is!
Válogatás új cikkeinkből
Kiemelt cikkeink közül ajánljuk
 A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, területe, ami 1986 óta természetvédelmi terület 18,4 hektár. Az állatkert 1067 állatfaj körülbelül tíz és félezer egyedét mutatja be. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is. Az 1990-es években az intézmény igazgatója Persányi Miklós volt, akinek az idején jelentős rekonstrukciók folytak, egyrészt a kert régi épületeinek felújítása, bővítése, másrészt új bemutató létesítmények építése. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kert népszerűsítése különféle programok, szórakozási lehetőségek által, amelyek egyúttal az ismeretterjesztést is szolgálták. 2001-ben az 1999 márciusában átadott, felújított Elefántház Europa Nostra-díjat kapott. A rendszerváltást követően az állatkert működési költségét közel azonos arányban fedezte az állami támogatás, valamint a kert saját bevétele. A folyamatos fejlesztések egyre népszerűbbé tették a kertet, jelentősen nőtt a látogatók száma, kedveltté vált az "örökbefogadás", nőtt az adó 1%-át felajánlók száma, így 2001-ben a saját bevétel (mintegy 822 millió forint) több mint duplájára nőtt az állami támogatáshoz képest (mintegy 379 millió forint). 2009 márciusában az Állatkert valamennyi épületét és építményét műemlékvédelmi oltalom alá helyezték. Uniós és fővárosi támogatás segítségével 2011 folyamán átépült a Nagy-szikla. A belsejében Varázshegy néven komplex kiállító- és rendezvényteret alakítottak ki. A beruházás költsége több mint egy milliárd forint, melyből 3000 négyzetméteres interaktív kiállítást hoztak létre 17 teremben, amely télen is programot tud biztosítani a látogatóknak.
A Fővárosi Közgyűlés 2012 novemberében döntött az állatkert területének bővítéséről, amely a vidámparki területek felhasználásával történik meg. Ezáltal 2016-ig a területe 18,4 hektárossá nőtt. 2018 májusában nyílt meg az Állatkert régi gazdasági udvarában, illetve részben a Vidámparktól visszakapott új területen a Holnemvolt Vár.
Jócikkeink közül ajánljuk
A templom belső tere
A Herminamezői Szentlélek Plébániatemplom Budapest XIV. kerületében, a Kassai téren álló neoromán stílusban épült római katolikus templom. Alapkőletételére 1936-ban került sor, a következő évben Serédi Jusztinián szentelte fel a kész templomot. A második világháború károkozását több év alatt hozták helyre, ma a templomban több oltár, 85 üvegablak található, és rendszeresen tartanak benne egyházi és világi koncerteket.tovább a cikkre Kategóriák
|
Legszebb képeinkből
Tudtad-e, hogy...
Kiemelt cikkeink listája
Jócikkeink listája
|
