Portál:Felvidék
Vítame Vás na portáli Hornej zeme!
.svg/180px-Flag_of_Felvid%c3%a9k_(2015_proposal).svg.png)
A Felvidék (szlovákul Horná zem, vagyis Felső föld) időben változó fogalom alatt jelenleg elsősorban a mai Szlovákia területét értjük. A térség sok tekintetben eltér, de sok tekintetben hasonló Közép-Európa más vidékeihez. Az eltérések leginkább abból következnek, hogy nem egységes régióról van szó, s történelmi fejlődése 1918-ig azonos volt a Magyar királyság történelmével, majd Csehszlovákia, később pedig Szlovákia részeként fejlődött tovább (lásd Szlovákia történelme). A terület lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de jelentős arányban élnek itt más nemzetiségű (például magyar, német, ruszin, cigány) és vallású kisebbségek is.
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.
Zsolna (szlovákul: Žilina ⓘ, németül: Sillein, lengyelül: Żylina, latinul: Solna) város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával. Ma fontos vasúti és közúti csomópont, itt találkoznak a VA és a VI-os páneurópai folyosók.
- Kerületek: Besztercebányai kerület – Eperjesi kerület – Kassai kerület – Nagyszombati kerület – Nyitrai kerület – Pozsonyi kerület – Trencséni kerület – Zsolnai kerület
- Síkságok: Alföld – Kisalföld
- Hegységek: Alacsony-Tátra – Besszádok – Kis-Fátra - Kis-Kárpátok – Kovácspataki-hegyek - Magas-Tátra – Pieninek
- Tavak: Árvai-víztározó – Imrikfalvi-víztározó – Széles-tó – Szentmáriai-víztározó – Verbici-tó
- Folyók: Duna – Ipoly – Sajó (folyó) – Tisza – Vág
A honfoglalás végbemenetele érintette a mai Szlovákia területét is. A morva államszervezetek 902-es végleges szétverése után a magyarok birtokukba vették főként a síkságokat, illetve a stratégiailag fontos védelmi pontokat. Ezek után került sor a keleti frankok 907-es támadására és a pozsonyi csatára. Itt került megszervezésre később az egyik vármegye is.
Az 1526-os mohácsi vész utáni zűrzavarban és belháborúban az Alföldről és más a török által veszélyeztetett vidékekről nagy menekültáradat indult meg a biztonságosabb területek irányába, így a mai Szlovákia területére is. Ez idő tájt sok délszláv és magyar került az északabban fekvő vidékekre, köztük jobbágyok és nemesek egyaránt.
Kulturális intézmények[szerkesztés]
- Komáromi Jókai Színház
- Művészetek
- Képzőművészetek: Szilágyi Ida, Nyáry Albert (festő), Szentpétery Ádám
- Irodalom: Nyáry Albert (festő), Mizser Attila (író)
Gasztronómia[szerkesztés]
A felvidék gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A szlovák és a magyar konyha hatásai is befolyásolták mai képét.
- Közlekedés
- Nemzeti vasúttársaság: Železničná spoločnosť Slovensko a.s.
- Repülőterek: Pozsonyi repülőtér, Kassai repülőtér
Több módon is a Felvidék-portál segítségére lehetsz:
.svg/22px-Coa_Transylvania_Country_History_(shaded).svg.png){kind=small}
| Város | Népesség (fő) | |
|---|---|---|
| 1. |  Pozsony (Bratislava) |
425 459 |
| 2. |  Kassa (Košice) |
240 688 |
| 3. |  Eperjes (Prešov) |
91 782 |
| 4. |  Zsolna (Žilina) |
81 494 |
| 5. |  Nyitra (Nitra) |
78 916 |
| 6. |  Besztercebánya (Banská Bystrica) |
80 003 |
| 7. |  Nagyszombat (Trnava) |
66 358 |
| 8. |  Turócszentmárton (Martin) |
57 428 |
| 9. |  Trencsén (Trenčín) |
55 877 |
| 10. |  Poprád (Poprad) |
52 862 |
| 11. |  Privigye (Prievidza) |
48 978 |
| 12. |  Zólyom (Zvolen) |
43 318 |
Az FC DAC 1904 Dunaszerdahely labdarúgó-egyesülete, Szlovákia legpatinásabb múltú klubjai közé tartozik. Az évszám és a DAC mozaikszó is a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club 1904-es alapítására utal. Még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében alapított elődje volt az 1908-tól 1919-ig működő Dunaszerdahelyi Sport Egylet (DSE). Maga a DAC közvetlenül utána, 1920-ban, már a csehszlovák éra alatt jött létre. A felvidéki magyarok körében népszerű csapatot gyakran nevezik „a felvidéki Fradinak” is.
Reisz András, Kerekes Vica, Szvorák Katalin, Bugár Béla, Mizser Attila, Nyitrai Dezső, Csiffáry Jenő, Jókai Mária, Izsóf József
A Felvidék fő turisztikai látnivalói az Északi-Kárpátok vadregényes hegyi tájai és természetvédelmi területeinek sokasága, a síparadicsomok és látványos barlangok, Pozsony és számos kisebb város középkori hangulata, az egykori magyar főurak várai és kastélyai, a skanzenfaluk, a szlovákok és magyarok népművészeti emlékei. Az ország ezenkívül méltán híres nagyszámú hőforrásáról és gyógyfürdőjéről is, amelyek közül Pöstyén (Piešťany) a leghíresebb.
2006-ban több mint 1,6 millió külföldi látogatott Szlovákiába, a legtöbben Csehországból (26%), Lengyelországból (15%) és Németországból (11%).
Természeti: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai | A Kárpátok és Németország ősbükkösei
Kulturális: Garamszegi evangélikus templom | Vlkolinec | Selmecbánya | Szepesi vár | A szlovákiai Kárpátok fatemplomai | Bártfa | Lőcse
Lásd még: Szlovákia világörökségi helyszínei, Kategória:Szlovákia világörökségi helyszínei
|
Wikihírek Felvidéki hírek angolul |
|
Commons Felvidéki képek |
|
Wikiforrás Szabad forrásmunkák angolul |