Portál:Miskolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ma 2024. január 21., vasárnap, Ágnes névnapja van.


  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Weidlich-palota egy 1911-ben épült, késő szecessziós stílusú épület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcán. Tervezője Hajós Alfréd cége, a Hajós és Villányi cég. Az épület kiemelt műemlékvédelem alatt áll.

Az építtető Weidlich Pál kereskedő, aki 1881-ben került Miskolcra, és az 1920-as, 1930-as években már a város legtöbb adót fizető polgára volt. Az épületet két középkori telken húzatta fel, ahol azelőtt egyemeletes házak álltak (az egyik egy neobarokk épület volt). Tervezője a Hajós és Villányi cég (amely ezen kívül Miskolcon még három épület terveit készítette el, de vannak olyan épületek is, amelyeket kizárólag Hajós Alfréd tervezett). Az építkezés gyorsan folyt, és 1912-re már minden lakó birtokba vehette az új bérpalotát. A miskolci Hercz-féle gépgyár emblémája található az öntöttvas oszlopokon, vagy az előtér, és a kapu előtti csatornafedőn.

A pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu Miskolc egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve. Az épület a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne. Az épület szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Az 1960-as évek városképrendezése során az épület hivalkodónak ítélt tornyocskáit lebontották. 2011-ben az épület homlokzatát felújították.

Képbemutatószerkesztés 


Mancs, a híres miskolci mentőkutya szobra a Villanyrendőr közelében, a Mancs téren.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1907. január 1. – Petró Sándor orvos, műgyűjtő
  • 1924. január 3. – Csapó János színész, érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1950. január 3. – Molnár Anna színésznő, magánénekes
  • 1934. január 6. – Voith Márton kohómérnök, egyetemi tanár, dékán
  • 1880. január 7. – Nagy Ferenc jogász, Miskolc polgármestere
  • 1953. január 7. – Szegedi Dezső Jászai Mari-díjas színművész
  • 1921. január 8. – Szilas A. Pál bányamérnök, egyetemi tanár
  • 1872. január 9. – Szűcs Sándor Miskolc főmérnöke
  • 1968. január 10. – Repka Attila olimpiai bajnok birkózó, edző, Miskolc díszpolgára
  • 1954. január 11. – Fortuna László „Tüsi” dobos, zeneszerző, az Edda Művek tagja
  • 1916. január 16. – Márffy Vera színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1828. január 17. – Reményi Ede hegedűművész
  • 1959. január 18. – Balogh Kálmán cimbalomművész
  • 1755. január 19. – Nagyváthy János az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője
  • 1965. január 20. – Csöbör Katalin politikus
  • 1937. január 21. – Ágoston Judit olimpiai bajnok tőrvívó
  • 1874. január 23. – Bottlik József Borsod vármegye főispánja
  • 1934. január 23. – Zsidai József könyvtáros, főigazgató
  • 1789. január 25. – Bódogh Mihály orvos
  • 1920. január 26. – Kunt Ernő Munkácsy-díjas festőművész, grafikus
  • 1909. január 26. – Nyíry Lili szobrászművész
  • 1884. január 26. – Sassy Csaba költő, újságíró
  • 1904. január 26. – Verő József kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
  • 1880. január 28. – Reisinger Ferenc Borsod vármegye főispánja
  • 1862. január 29. – Weidlich Pál kereskedő, a Weidlich-palota építtetője
  • 1975. január 30. – Deák Bárdos Mihály Európa-bajnok birkózó
  • 1930. január 31. – Farkas Ottó kohómérnök, a Miskolci Egyetem rektora
  • 1939. január 31. – Komáromy Éva Déryné-díjas színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1958. január 31. – Szántó Gábor a DVTK válogatott labdarúgója


Halálozások
  • 2016. január 4. – Dobó Zoltán labdarúgó, a DVTK 100 gólos játékosa
  • 1932. január 4. – Palágyi Lajos színész, színházigazgató
  • 2005. január 6. – Keller Lívia festőművész, tanár
  • 1996. január 7. – Grósz Károly politikus, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke
  • 1970. január 9. – Mokry-Mészáros Dezső festőművész
  • 2010. január 9. – Varga Gyula Jászai Mari-díjas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1967. január 14. – Kóris Kálmán néprajzkutató
  • 1915. január 16. – Kovács Lajos jogász, Miskolc polgármestere
  • 2017. január 17. – F. Tóth Géza geológus, pedagógus, a Miskolcterv igazgatója, lokálpatrióta
  • 2021. január 18. – Kriza Ákos orvos-közgazdász, Miskolc polgármestere
  • 1971. január 18. – Nyitray Dániel festő- és szobrászművész
  • 1914. január 20. – Lichtenstein József nagykereskedő, politikus, udvari tanácsos
  • 1869. január 18. – Szemere Bertalan politikus, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az MTA levelező tagja
  • 1943. január 21. – Jenbach Béla színész, szövegíró
  • 2022. január 24. – Kabdebó Lóránt József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, Miskolc díszpolgára
  • 1933. január 24. – Bottlik József Borsod vármegye főispánja
  • 2012. január 25. – Zsámboki László könyvtáros, főigazgató, a Selmeci Műemlékkönyvtár vezetője
  • 2011. január 27. – Bihari Sándor költő
  • 1939. január 27. – Szűcs Sándor Miskolc főmérnöke
  • 1901. január 30. – Losonczi Farkas Károly jogász, Miskolc első polgármestere
  • 1956. január 30. – Pattantyús-Ábrahám Imre kohómérnök, egyetemi tanár
  • 2000. január 30. – Fügedi Márta néprajzkutató, muzeológus, tanszékvezető
  • 1945. január – Aranyi Lipót újságíró, lapszerkesztő
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 68 6 1 0 87
Jól használható 9 272 12 3 0 296
Bővítendő 2 115 15 3 0 135
Vázlatos 0 8 6 2 0 16
Születő 0 11 6 1 0 18
Besorolt 40 490 45 10 0 585
Besorolatlan 0 1 0 0 121 122
Összesen 40 491 45 10 121 707

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •