Portál:Kolozsvár
 Isten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés  Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. Új cikkekszerkesztés
2022. július 1. óta: Romulus Vuia Néprajzi Park, Monostori temető, Kismező utcai temető, Zsurka Péter, Mester Gábor, Mikes János, Imre Éva, Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület, Benigni Sámuel, Tosa Szilágyi Katalin, Kovács Sándor (tanár), Reményik Károly, László Miklós (fotográfus), Filep Gyula (orvos), Jancsó Ödön, Darvay Béla, Botár Katalin, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, Óvári Elemér, Papp Annamária (újságíró), FC Universitatea Cluj (női csapat), Kerekes Sándor (mérnök) A hónap cikkeszerkesztés
 A Monostori temető (románul: Cimitirul Mănăștur) kolozsvári köztemető, amely a Monostori és a Hajnal negyedek közötti dombon terül el. A monostori egykori görögkatolikus, később ortodox (Mennybemenetel) templom körüli régi temető kiterjesztéseként hozták létre az 1970-es évektől kezdődően a Királydomb nyugati oldalán. A temető a kolozsvári polgármesteri hivatal gondozásában van, a hivatal felel a terület karbantartásáért. A temető 17 000 sírt foglal magába; 2008-ban elfogytak a szabad sírhelyek Látnivalókszerkesztés
 A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll. A 14–15. században gótikus stílusban épült római katolikus templomot 1545 és 1556 között a lutheránusok, 1556 és 1566 között a reformátusok, 1566-tól 1716-ig közel kétévnyi megszakítással az unitáriusok használták; 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a katolikus hívek. Ma a 2011-ben 14 940 főt számláló, a város lakosságának 4,6%-át kitevő római katolikus közösség plébániatemploma, amelyet a kolozsvári magyarság felekezeti hovatartozástól függetlenül magáénak érez, de a román nyelvű sajtó is a város szimbólumaként hivatkozik rá. A Guide Michelin szerint turisztikai szempontból a város legjelentősebb épületei közé tartozik; míg magát a várost csak egy csillaggal értékelték, a Szent Mihály-templom két csillagot kapott. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség”. Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak, hatása kimutatható az erdélyi templomépítészetben. A háromhajós, hármas szentélyű templom építészeti-művészettörténeti különlegességei közé tartozik a nyugati homlokzat 15. századi gótikus, kettős főkapuja, a sekrestyeajtó 16. századi reneszánsz, díszesen faragott kőkerete és a kétorsós csigalépcső, úgynevezett királylépcső, amelyen ketten közlekedhetnek egyszerre úgy, hogy nem találkoznak egymással. Az 1858-ban felépült, neogótikus, 76 méteres (a kereszttel együtt 80 méteres) tornya a legmagasabb templomtorony a történelmi Erdély területén. A hónap képeszerkesztés
.jpg/220px-Cluj-Napoca_-_Sinagoga_Neolog%c4%83_din_Cluj-Napoca_(2023).jpg) Híres kolozsváriakszerkesztés
 Zabolai Mikes János, gróf (1804. november 9. – Budapest, 1880. október 1.) politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, mecénás. „Nagy Iván szerint Mikes »1848 előtt színház, conservatorium s minden művészeti egylet elnöke, pártfogója, ellenzéki tag, s 1848-ban a kolosvári nemzetőrség főparancsnoka« volt.” Az 1833. június 3-án Kendeffy Ádám gróf házában megalakult kolozsvári kaszinó egyik alapítója volt, s céljuk szerint egy muzeális anyagokból álló gyűjteményt is létre szándékoztak hozni, mely 1837-re egyre gyarapodva, a későbbi Erdélyi Múzeum csíráját hordozta magában. A kolozsvári „muzsikai Conservatorium” elnöke volt, s az erdélyi állandó magyar színjátszás megteremtésében is részt vett az erdélyi országgyűlés által 1843. január 7-én megszavazott országos színházi bizottság tagjaként, amely a szentesítés késedelme miatt a törvényjavaslat végrehajtása mellett döntött, így ez is az erdélyi magyar nemzeti színjátszás kezdetét jelenti. De nem csak a kultúra, hanem a gazdaság előmozdítása is szívügye volt. Részvényesként jelentkezett a kolozsvári cukorgyár alapításához, 1845. december 14-én a Kolozsvári Iparegylet elnökének választotta. Kolozsvár városképének alakításában is tevékenyen részt vett, tagja volt pl. a sétatér kialakítását tervező bizottságnak 1838-ban. 1848-ra készült el végleg a kortársak által Kolozsvár legszebb épületének tartott háza, ahol 1845-ben Vörösmarty is megszállt, s a kulturális és szabadelvű politikai élet egyik központja volt. Miben segíthetsz:szerkesztés
További portálokszerkesztés
|