Portál:Nógrád megye

Nógrád megye-portál

Portál

Vitalap

Műhely

Isten Hozott a magyar Wikipédia Nógrád megye portálján!
Sok szeretettel köszöntöm Ágnes nevű látogatóinkat.

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye Magyarország északi részén fekszik, területe 2544 km² (ezzel a második legkisebb megye), népessége mintegy 200 ezer fő (a legkisebb), népsűrűsége pedig a megyék átlagánál valamivel alacsonyabb.

Területének nagy része dombos és középhegységi jellegű vidék, a hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél. Négy hegység adja a domborzat vázát: a peremeken a magasabb Mátra, Börzsöny és Karancs-Medves hegyvidék, a belső területeken pedig az alacsonyabb, sokfelé inkább dombság jellegű Cserhát. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék. A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben, Pest vármegye határán fekvő Csóványos (938 m). A legalacsonyabb pont az Ipoly mentén található, ahol a folyó elhagyja a vármegye területét Parassapuszta környékén.

A vármegye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók a Szlovákiából érkező, majd hosszan az országhatárt követő Ipoly, mely a Dunába folyik, valamint az itt eredő Zagyva és Galga, melyek dél felé távoznak a megyéből, majd egyesülve a Tiszát táplálják.

A megye legnagyobb települése Salgótarján megyei jogú város, a 19. század végétől felemelkedő iparváros, mely jogilag 1950, ténylegesen 1952 óta a megye székhelye is. Rajta kívül még öt város található a megyében: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság és Szécsény. A községek száma 125, többségük kis- és aprófalu.

Elődjére, Nógrád vármegyére vonatkozóan 1303-ból származik a legrégibb ismert forrás, és vélhetően Szent István hozta létre az első vármegyék között. Nevét egykori központjáról, Nógrád váráról kapta. A történelmi Nógrádot a trianoni békeszerződés ketté osztotta, északi része Csehszlovákiához került, ma pedig Szlovákiához tartozik. Nógrád megye mai határait az 1950-es megyerendezés során alakították ki, amikor az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét Pest megyéhez csatolták, és több községet csatoltak át innen Heves megyébe és viszont.

Tovább a szócikkhez…

Ajánlott cikk Katolikus templom Zagyvaróna Salgótarján városrésze, korábban önálló község volt. Közelében van a Zagyva forrása. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek. A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. A helyi római katolikus templom hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült. A 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura. A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak. 1973-ban csatolták a települést Salgótarjánhoz. Tovább a szócikkhez… Korábbi cikkek: Cered, Pásztó, Rétsági kistérség, Salgótarján, Cered	Ajánlott kép Hollókő vára
Aktuális A Nógrád megyei helyi és helyközi buszjáratokat 2019. szeptember 30-ig a KMKK Zrt. üzemelteti, feladatát 2019. október 1-jétől a Volánbusz veszi át.	Tudtad-e? ? ... megye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni kistérség), a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség), a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség), a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség). ...a távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti. ...Nógrád az egyetlen olyan megye, melynek vasútvonalain kizárólag dízelüzemű vontatás van, villamosított szakasz nincs. ...Nemzeközileg is egyedülálló kiállítóhelyek a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.
Tennivalók Egyelőre nincsen tennivaló	Társportálok Zala megye •  Győr-Moson-Sopron megye •  Magyarország •  Mátra •  Miskolc •  Balkány •  Világörökség

Új üzenet hagyásához kattints ide!

További portálok